Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)
Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében
IRODALOM BARBARITS LAJOS: Munkaszervezési kérdések a gabonaaratás gépi formáinak magyarországi kialakulása során (Agrártörténeti Szemle, 1974. 3-4. sz.) BARBARITS LAJOS: A cséphadarótól a kombájnig. Bpest, 1959. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 9.) BARCZA K. 1910. Aratási költségek kévekötő' aratógépek használata mellett. (Mezőgazdák). BAROSS L. 1908. A kévekötő aratógépek jövedelmezőségéről (Mg. Szle.J BENKÖ D. 1863. A M.-Cormick féle arató- és kaszálógépnek munkaeredménye és haszna. (GL). BENSING, F. 1898. Der Einfluss der landwirtschaftlichen Maschinen auf Volks- und Privatwirtschaft. Breslau. DAVID E. 1909. Szocializmus és mezőgazdaság. Budapest. FAK G. 1855. Még egy aratógép! (GL). FAULKNER, H.U. 1929. Amerikanische Wirtschaftsgeschichte. Dresden. FEDOR, L. 1893. Arató- és kévekötő aratógépek költségei (Mg.Szle.) FISCHER, G. 1902. Die soziale Bedeutung der Maschinen in der Landwirtschaft. Leipzig. FUCHS, J.M. 1871. Bericht der Versuchsstation für landwirtschaftliche Gerathe und Maschinen, Pest. GÁTI I. 1850. A gazdasági gépek szüksége és az úrbéri váltság. (GL). GOLTZ TH. 1905. Handbuch der landwirtschaftlichen Betriebslehre. Berlin. HAJNIK J. 1856. Visszapillantás 1855-re. (GL). IBY F. 1876. Általános tudnivalók az arató- és kaszálógépekről. (Gyak. Mg.) LÁSZLÓ ZS. 1895.y4z aratásról, különös tekintettel a kévekötő aratógépekre. (EG). LENIN, W.I. 1950. Az agrárkérdésről. Budapest. LEOPOLD L. 1906. Az aratógép szociológiája. (Klny. Kg. Szle.) LÖHERER A. 1896. Gazdasági válság és a búza árhanyatlása Magyarországon. Budapest. MÁDAY I. 1880. A növénymivelés és gabonakereskedés kérdései. In: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által... bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott enquête tárgyalások. Budapest. MOLNÁR A. 1859. A gépek jelentősége az emberiségre és a mezei gazdaságra nézve. Pápa. ORMÄNDI J. 1906. Aratógépek munkája üzleti szempontból. (GM) PETERSEN, R. 1965. Was dürfen Ernte-Maschinen kosten? (Deutsche Landwirtschaftliche Presse) PRUSINSZKY D. 1903. Összehasonlítás a kézzel és kévearatógéppel való aratás között. (EG) RAUH, K. 1949. Entwicklungslinien in Landmaschinenbau. Essen. REGE K. é.n. 100 év a magyar búza áralakulásának és termelési költségének történetéből. In:Magyar mezőgazdaság Szerk.: HAJÓS Z. (Nemzetgazdasági Enciklopédia, Budapest, é.n.) REGEK. 1929. Agrár feltámadás. (Hangya) SCHRÖDER I. 1875. A Samuelson-féle aratógép és kézzeli aratás közötti eredmények összehasonlítása. (Fm. Érd.) SÁNDOR P. 1958. ,4 XIX. századvégi agrárválság Magyarországon. Budapest. SEVIN H. 1944. Faekétől a Hofherr-gépig. Budapest. SIMONS, A.M. 1903. The American Farmer. Chicago. SPORZON P. ifj. 1892. Az aratógépek használata, mint a munkáskérdés részbeni megoldása. (Gyak. Mg.) THALLMAYER V. 1891. Kévekötőgépek. (Mg. Szle.) TISCHLER M. 1955. A gabonabetakarítás gépesítése. Budapest. TSCHAJANOV, A. 1923. Lehre von der bauerlichen Wirtschaft. Berlin. WERNER, H. 1902. Der Betrieb der deutschen Landwirtschaft am Schluss des XIX. Jahrhunderts. Berlin. WIENER-MOSZKÓ 1900. ,4z újlaki uradalom üzleti berendezése. Budapest.
