Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében

nagy gond, az eladás gondja. Azért mondja a gazda: Adjál Uram jó termést, de ne nagyon jót!"

46 — nehogy áron alul kelljen azt, a megkésett aratás miatt eladnia. Amint a szántóföldi géphasználat gazdaságossági kérdéseiben is döntő jelentőségűvé vált a kereskedelmi követelmény, megnövekedtek az igények az aratógéppel szemben, a gépárak alakulása kevésbé hátráltatta azok üzembe állításának fejlődő ütemét. ,,A gép, amely sokba kerül, nem feltétlenül drága is", — hirdették a gépgyári érdekeltségek, és elfogadták nemzetközi tekintélyű agrár-közgazdászok is, kialakítva a gabona, répa, egyebek termesztésében egyaránt érvényes empirikus formulát, amely szerint a betakarítás szántóföldi műveleteiben használt aratógép akkor gazdaságos, ha — mint önjáró — legalább a négyszeresét, ha pedig vontatott, legalább ötszörösét aratja le évente a beszerzési értékének, a tisztított szem pénzértékének alapulvételével.

4 7 E képlet szerint mai traktorvontatású kévekötő aratógépnek egy idényben 100.000 ft értékű szemkitermelés a gazdaságossági minimuma, egy arató-cséplő kombájnak 500.000 ft körüli gabona értékét kell egy nyáron alsó határként produkálnia. Ezt a teljesítményt 15—20 napos aratási időszakban a kévekötő, napi 8—10 k. hold kapacitással, 2—3 nap alatt, a magajáró kombájn napi 15—20 k. hold letakarítása mellett 4—5 nap alatt abszolválja. A szükséges munkaidő rövidülésén kívül a szükséges munkaerő-létszám csökkenésének mértéke jelzi a korszerű gépi aratás gazdaságosságát. 1948—1954 időszakban több mint 3000 traktoros kévekötő aratógépet és mintegy 2000 aratócséplőgépet állítottak üzembe Magyarországon, a mezőgazdaság szocialista szektorában, ahol az aratást még ebben az időben is hozzávetőleg 30 százalékban kézi kaszával végezték. A különböző aratási módok munkaerő szükséglete nagy eltéréseket mutatott a korszerűbb gépek javára. A szükséges munkáslétszám 10 k. hold learatásához:

48 Kom bájn-aratásnál: gépvezető, segédvezető, zsákoló 3 fő szalmagyűjtéshez 2 fő szállítás (3 km): vontató, 2 pótkocsi 2 fő kombájnt kiszolgáló vontató, 1/2 nap 1 fő szalma, pelyvahordáshoz 1 fogat: 1 kocsis, 1 segédmunkás 2 fő kazalozáshoz 5 fő szérűmunkások 6 fő összesen 21 fő Kévekötő aratógéphez: géphez és aratómunkás 10 fő beszállítás (3 fogat á 3 munkás, 3 km) 9 fő asztagoláshoz 4 fő csépléshez 20 fő összesen 43 fő 46. Rege K., 1929. márc. 28. sz. 8. 47. Petersen, R. 1965. 44. sz. 433. 48. Tischler M. 1955. 6. sk.