Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében

viszonyított százalékos arányszámát, és ezeket is a termelési költségek összegéhez arányítva kiviláglik, hogy az aratás minden birtok-típuson a gabonatermesztésnek legmagasabb költségszintű munkaművelete volt. egy kat. hold búza az aratási költség összes munkadíj aratás az összes a munkadíj termelési jellegű hordás term, költjellegű költsége költségei költsége ségnek költségnek forint százaléka Sina-uradalmakban: Kevermes (Tolna m.) 38,02 21,08 9,10 23,95 43,18 Simon tornya - " 57,26 26,44 10,11 17,58 38,20 Tolna -" 45,24 27,45 9,55 21,11 34,79 Ercsi (Fejér m.) 50,74 20,92 7,79 15,35 37,24 Belatinc (Zala m.) 47,72 23,93 8,93 18,71 36,48 Bán (Trencsén m.) 43,66 21,93 9,88 22,63 45,05 öbéda (Torontál m.) 31,19 17,46 9,31 29,88 53,32 Majorsági gazdaságban: Hajdú m. 37,78 21,60 7,00 18,53 32,41 Békés m. 41,80 24,30 12,00 28,71 49,38 Nagy alföld 36,98 22,89 5,49 14,84 23,98 Kisbirtokon: Felsőbácska 35,22 17,78 6,42 18,23 36,11 Somogy m. 23,27 16,67 3,50 15,04 20,93 Temes, Csanád, Arad m. 27,12 10,76 4,77 17,58 44,33 Számításaink tanúsága szerint a búzatermesztő gazdaságok aratási költségei, kevés kivétellel, a termelési folyamat munkaköltségeinek fele-harmada körül jártak, s ez állította a gépi aratás körüli kérdéseket, azok minden problémájával együtt, a korszak gazdagondjainak homlokterébe. Szakírók különbözőképpen értékelték ebben az időben a gépesítésnek a szántóföldi termesztés gazdaságosságára gyakorolt hatását. Bensing, F. a mezőgazda nyers jövedelmének 10—15—20 százalékos növekedését mutatta ki egyes munkaműveletek gépesítésével,

2 3 sőt a fűkaszáló és a marokrakó aratógépek költségmegtakarítását, jó munkakörülmények között, 30 százalékosra becsülte, a kévekötő aratógépét pedig (a kötöző zsineg drágasága miatt) 23.5 százalékra.

24 Goltz, Th., a bonni mezőgazdasági akadémia igazgatója, vitatta az efajta becslések helytállóságát: „A gépek befolyása a mezőgazdaság rentabilitására kedvezőbben van kalkulálva, mint ahogyan az a valóságnak megfelel,"

25 sőt szerinte „a sarló tökéletesebb munkát végez, mint a kasza, és a kasza tökéletesebbet, mint az aratógép". Felsorol ugyan gépeket, amelyek után a munka jobb, mint ha kézzel vagy egyszerű szerszámmal végzik, de az aratógép nincs a felsoroltak között. Helytelennek 23. Bensing, F. 1898. (Idézet Lenin: Az agrárkérdésről, I. k. Budapest 1950. 90.) 24. David, E. 1909. 241. 25. Goltz, Th. 1905., 3. Heft 149. sk.