Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében

Megtakarítás az aratás 20 napja alatt: búza aratásnál rozs aratásnál árpa aratásnál zab aratásnál 1054 ft 80 kr 982 ft 80 kr 816 ft 586 ft 80 kr. E számítás szerint az aratógép, ha csak zabot aratott volna is, egy év alatt kamatostól megtérítette az 500 ft körüli vételárát, azonkívül ezzel a fajta géppel még fű vagy vetett takarmány 40 napi kaszálását is el lehetettt végezni.

14 Az eddig ismertetett gazdaságossági számítások egy része kiállítási bemutató géppróbáknak inkább csak számtani érvényű műveleteiből származott (mint a Bécskörnyékiek), más részük különböző gabonatermesztő tájak kisebb-nagyobb gazdaságaiban, üzemi körülmények között folytatott, aránylag azonban kis területű kísérletekből, részeredmények alapján az egészre nézve levont következtetések módszerével jött létre (mint az újbecsei, nagycenki, káposztásmegyeri számvetések). Kétségtelen, hogy a maga módján minden efajta költséganalízis bizonyos fokig utat mutatott, hol a gabonakonjunktúra bőségszaruja felé kapkodó, hol a búzaválság özönvizéből menekülést kereső, de a géppel mindenképpen még csak ismerkedő magyar gazdatársadalomnak, a gépi aratás hogy- és mikéntjét, eredményeit és nehézségeit, a művelés hozzáalkalmazásának igényeit és lehetőségeit illetően. Teljes értékű következtetések megalkotásához, a gépesítés gyakorlati elfogadtatásához a gazdaságosságnak konkrétebb és nagyüzemi volumenű elemzése adhatott volna erőteljesebb kezdő sebességet. A nagybirtok azonban általában a tőkés gazdálkodás kezdeteinél is alkalmazott „üzleti titok" védelme alatt tartotta az egész üzembe betekintést nyújtó termelési adatait. Fehér holló volt ebben az időben a magyaróvári főhercegi uradalom, amely az OMGE rendelkezésére bocsátotta 1870 évi aratásának teljes költségkimutatását,

1 5 amiből megállapíthatók a nagybirtokon végzett géparatás tényleges költségei és azok viszonyulása a hagyományos eszközökkel végzett aratás költségeihez. 1870-ben a magyaróvári uradalom gabonáját és szántóföldi takarmány termését 18 aratógéppel vágták le, úgy hogy 2 gép mindig tartalékban állt üzemzavarok esetéről gépekkel végzett aratás összes költsége volt: Egy gép napi teljesítményátlaga gabonaaratásb?

; 8.45 k hold volt, ami 241.2 tizenötkévés keresztnek felelt meg. Egy kétfogatú igásnapszimrr d ál ag 4.11 holdat arattak, váltott lovakkal kb. kétszeresét. Egy kézi napszám munkaértékével 8.04 kereszt került a tarlóra. 14. BenkőD. 1863. júl. 19.451. 15. Az OMGE 1871. ápr. 18,-i ig.-vál. ülésének jkve. 10. pont (Egy. Közi. 1871. IV. 224.) 1809 k. hold gabona 992 k. hold takarmány 9942 ft 73 kr 748 ft 02 kr összesen: gépenként 1 hold gabona gépi aratásának költs. 10.690 ft 75 kr 593 ft 93 kr 5 ft 50 kr