Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

P. Erményi Magdolna: Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséhez

A szakismeretek terjesztését a gazdasági célú egyesületek is segítették. Elsőnek az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vonta maga köré a mezőgazdasági szakembereket. A különböző kertészeti egyesületek a XIX. sz. második felében kezdtek alakulni. A kertészeti céhek, melyek valaha a haladást képviselték, a XIX. sz.-ban már a fejlődés gátlóivá váltak. A pesti kertész céh 1764-ben alakult és 1858-ban bomlott fel. A céh a gyümölcstermesztést nem érintette, tagjai csak zöldségtermesztők lehettek. Az életképtelenné vált szervezet helyett, 1858. nov. 13-án a Nemzeti Múzeumban megalakult a Magyar Kertészeti Társulat, melynek létrejöttét a cs.k. helytartóság 4576 ügyiratszám alatt engedélyezte. Az 1230 taggal induló, nagy részvényekkel támogatott egyesület átvette a magyar kertészet vezetését. A társulat elnöke bx.Prónay Gábor, első alelnök br. Eötvös József, másodalelnök Perger Ignác, titkár Lukácsy Sándor lett. A társulat alapszabályai 12. §.-ának értelmében füvészeti-, díszkertészeti-, üzdészeti és szakirodalmi szakosztályokra oszlott. Alakulásával egyidőben megnyitották a Kertészeti Kiállítást, melyen 75 kiállító vett részt. A kiállított anyagot gyümölcs, szőlő, bor, dinnye, befőttek, aszalványok, zöldségek, fűszeráruk képezték. A kiállítást a sajtó sikeresnek nyilvánította.

40 A társulat első közgyűlését 1858. nov. 15-én tartották, ahol a Kerti Gazdaság c. szaklapot választották a társulat közlönyéül, feladatul egy központi kert és egy kertészeti árubemutató csarnok létesítését tűzték ki.

41 A társulat nagy lendülettel rövid időn belül megvalósította tervét. 1859 tavaszán a pesti régi két hajóhídfő épületét és a-köztük elterülő területet a várostól részletfizetés terhére megvették, tatarozását, felszerelését elkészítették és az év máj. 6—8-ig terjedő időre kertipari tárlatot nyitottak. Társulati ügynökséget szerveztek, amely közvetítő szerepet vállalt a „termesztő eladók és a termesztő vásárlók" között. Az eladók árúikat a csarnokban kiállíthatták, ugyanakkor a Kerti Gazdaságban „Társulati csarnok" rovatot indítottak, ahol közzé tették a beküldött, vagy levélben bejelentett árút, az eladó nevét, címét, a termék pontos leírását és árát.

42 1859 május elején megvették Rákospalotán Nádaskay Lajos 7039 • öl kertjét 7224 forintos vételáron. Ez a birtok felelt meg leginkább céljaiknak. A kert sokféle termő gyümölcsfával, szőlőteleppel és faiskolai telepítéshez szükséges üres telekkel rendelkezett. A kertet idők során neves pomológusok saját, ajándékba adott facsemetéikkel gyarapították.

4 3 (3, 4 melléklet) Az 1859. év végén „Kertmunkásképző iskolát" is alapítottak a társulat kertjében, ahol kizárólag munkáscsaládból származó ifjakat vettek fel azzal, hogy gyakorlati kertészeket képezzenek.

44 Gyümölcsfa törzskönyvet is akartak nyitni. Felszólították a birtokosokat, hogy hazai és külföldi gyümölcsfáik listáját küldjék el ügynökségükhöz. Nagyarányú terv vezette a társulatot, ezzel az akcióval országos gyümölcsfa statisztikát akartak készíteni. Felhívásukra csak kevesen jelentkeztek.

4 5 ' 40. FG. II. 1858. 372-374. 4L KG. Ili. 1859. 59, 77, 78. 42. KG. III. 1859. 21, 114, 182. 43. KG. III. 1859. 286. 44. KG. III. 1859. 286. 45. KG. V. 1861. 342.