Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

P. Erményi Magdolna: Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséhez

szaklapban már közzé teszik fanöveldéjében kapható gyümölcsfák jegyzékét.

36 (2. melléklet). A későbbiek során több jegyzéket adott ki olyan módosítással, hogy áruja a helyszínen, de már Nagy Károly „Zöld koszorú" boltjában is kapható. 1853-ban megalapította magángyakorlati kertésziskoláját, mely 1860-ig az alapító tulajdona maradt. Időközben a Magyar Gazdasági Egyesület közbenjárására évenként 1200 fr-nyi állami támogatást is kapott. 1860-ban az egyesület Budán vincellér és kertészképezdét alapított. Igazgatónak Entz Ferenc-eX bízta meg, aki ekkor feloszlatta magán kertésze tét, telkét eladta az államnak és kertésziskolájával áttelepedett a gellérthegyi vincellér képezdébe. Az ő nyomdokait követte tanítványa Angyal Dezső, aki Entz Ferenc nyugalombavonulása után (1876) az iskola fő mozgatója volt, bár ekkor igazgatónak Rudinai Molnár István-X választották, majd miután 1897-ben a Földmüvelésügyi Minisztériumba hívták, Angyal Dezsö-X nevezték ki az iskola igazgatójává. Az iskolát 1894-ben Kertészeti Tanintézetté nyilvánították. Gr. Bethlen András, akkori földművelésügyi miniszter nevéhez fűződik az ország első állami kertészeti iskolájának megalapítása.

37 A kertészképzés lehetőségeinek bővítésére a Vincellér és Kertészképezde mellett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) 1875-ben megalapította rákospalotai István telki szakiskoláját árva fiúgyermekek számára, „akiket itt gazdasági és kertész munkássá, munkavezető cseléddé, vagy u.n. parasztgazdává" neveltek. A 150 magyar holdat az Egyesület Gr. Károlyi Istvántól kapta 1861-ben. Az iskola elnevezése innen származott.

3 8 Az állam igyekezett a szakemberek állandó kérésére a kertészeti oktatást országosan, széleskörben terjeszteni. Az 1868. XXXVIII. tc. 11. § g. pontjában elrendelte minden népiskola V. és VI. osztályában a kertészeti oktatást és az oktatáshoz szükséges népiskolai faiskolák, illetve községi faiskolák létesítését. Az 59. §. és 83. §. kötelezővé tette valamennyi felső népiskolában és tanítóképezdében a kertészet oktatását és faiskolai kertek kialakítását.

39 A Földművelés- Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium azonban nem szervezte meg kellő eréllyel a fentiek betartását. Létesültek ugyan iskolai és községi faiskolák, de ezeken többnyire kukoricát, zöldséget termesztettek. A tanítok zöme sem hajlamot, sem szakértelmet nem tanúsított a gyümölcstermesztés iránt. 36. GL. IV. 1852. 1020. 31. Buchtet Gy. - Horn J. 1919. 11. 38. Galgóczy K. 1880. 130, 198. 39. Magyar Törvénytár 1868. XXXVIII. tc.