Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

P. Erményi Magdolna: Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséhez

Ugyanekkor kijelölték a telekvételt lebonyolító személyeket.

2 8 Az ülésen Bazalicza Mátyás és Wölfel József felajánlották faiskoláikból az induláshoz szükséges szemző- és oltóvesszőket.

29 Az 1842. év végén a kerthez szükséges területet, 4000 • ölet a József városban a Stáció u. 544. sz. alatt 5000 pengőforintért, részletfizetés terhére megvették.

30 1843. június 3-n a kertészeti szakosztály közgyűlésén bejelentették, „hogy a kertben már 50 000 csemete s 540 anyafa a gyümölcs minden neméből látható." A kertet a király is támogatta, ráckevei uradalmából évenként 100 pf segédadományt rendelt el e célra.

31 1844-ben a Magyar Gazda c. szaklapban megjelent a kertben található barackfák jegyzéke, melyeket az év novemberétől árusítottak. 46 őszibarackfajta leírását adták.

32 1845-ben már 36 alma, 37 körte, 8 szilva, 5 kajszi, 13 cseresznye és 3 meggyfajtát közöltek a jegyzékben.

3 3 (1. melléklet). Ahogy elindult a csemeték eladása, úgy nőtt a kereslet, a terület szűknek bizonyult. 1845 végén a szakosztály már ennek nagyobbítását kérte, illetve új, jobb talajjal rendelkező telket akart, mert az eleinte szépen díszlő csemeték 3 éves korukban — ahogy a gyökerük egyre mélyebbre hatolt - sárgulni kezdtek. Ezekből eladott fák más talajba ültetve nehezen eredtek, sok elpusztult belőlük. Elhatározták, hogy a telket eladják és még abban az évben Budán az Országos Szőlőiskola mellett Koics ügyvéd telkét megvették. Ezzel az akcióval a Magyar Gazdasági Egyesület a szőlőiskolát és a gyümölcsterületet is növelni tudta. A felügyeleti teendőket Péterffy József látta el, majd 1859-ben Entz Ferenc-et választották meg igazgatónak. A pesti gyümölcsöskertet 1848-ban kiürítették, anyagát Budára telepítették, majd a hatvanas években eladták.

34 A központi faiskola létrehozása annak ellenére, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mégis nagyjelentőségű megmozdulás volt. Ez képezte az első szervezett, államilag — bár gyengén — támogatott, szakfelügyelet alatt álló, az égető hazai problémákon segíteni akaró intézményt. A központilag irányított gyümölcstermesztés a következő évtizedekben méginkább szükségessé vált. Csak ez a megoldás jelenthette a rendszertelenség megszüntetését, a külföldi függő viszony felszámolását, azt a lehetőséget, hogy korszerűen megújhodjon és elméletileg, gyakorlatilag rátérhessen arra az útra, mely jövőjét biztosította. A kertészeti élet egyik főmozgatója Entz Ferenc, aki Mezőkomáromból Pestre költözve, ottani gyümölcsfáit áttelepítve megalapítja Pesti Fanöveldéjét. 1847-ben Pest városa a kerepesi vonalon kívül fekvő telkeit - két-két holdas telkekre osztva - áruba bocsátotta azzal a céllal, hogy a Rákos mostoha homokját termékennyé tegyék. Ennek nyomán villák, gazdag veteményes kertek alakultak. Ugyancsak itt telepítette Entz Ferenc „a kerepesi sorompón kívül a 3-dik fundusban 1683. sz. alatt" 10 holdra terjedő fanöveldéjét. Ide ültette át a Mezőkomáromban 20 éve kipróbált 2000 db anyafáját és ezeket a jól bevált gyümölcsöket szaporította tovább.

35 1852-ben a Gazdasági Lapok c. 28. Galgóczy K. 1880. 70. 29. Török J. 1842. 55. 30. Török J. 1843. 39. 31. Galgóczy K. 1880. 70. 32. MG. IV. 12. 1844. 344. 33. MG. V/2. 1845. 1424. 34. Galgóczy K. 1880. 71. 35. Török J. 1852. 894.