Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Vlcskó Lajos - Für Lajos — Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései

Múzeum a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Körét, amely 1973. március 20-án alakuló közgyűlését meg is tartotta. A Kör célja - idézzük az alapszabályból: „A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar és elsődleges fagazdaság múzeumi szemléltetésének, úgyszintén azok múltja, történeti feltárásának társadalmi előmozdítása és propagálása. A Kör javaslatok, levelezés, előadások, kiadványok, vetélkedők, pályázatok, továbbá belföldi és külföldi múzeumlátogatások útján igyekszik célját megvalósítani. Fő feladatának tartja, hogy az említett eszközökkel a múzeum vezetőségét az intézet rendszeres megújításában és korszerű továbbfejlesztésében támogassa." A Kör rendes, tiszteletbeli, pártoló tagságán kívül ifjúsági csoportok, szakosztályok életrehívásával kívánja munkáját még inkább kiterjeszteni. Tapasztalatcserék, találkozók sorát kívánjuk a Kör működése keretein belül létrehozni s ezzel az agrártörténeti munkát még inkább megismertetni, a megismertetést elmélyíteni a közvéleményben. így válik lehetővé, hogy a még kezdeményezésben lévő agrártörténeti emlékek gyűjtése, formális felügyelet nélkül, jó kezekbe kerülhessen. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Köre tevékenységének ki kell terjednie arra, hogy a helyi kezdeményezéseknek egészségesebb kibontakozása valóban komoly eredményeket hozzon. Bács-Kiskun megyében történt többek között olyan kezdeményezés, hogy Lajosmizse község határában a Megyei Tanács megvásárolta az egyik elhagyott tanyát, s az ott összegyűjtött eszközökkel rendezték be a tanyát és melléképületeit. Ehhez hasonló kezdeményezéseket is támogatni kívánja a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre szakmai felkészültségével. II. A TOVÁBBI MUNKA IRÁNYELVEI A mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti, faipari és földmérési múzeumi hálózat kialakítása, tevékenysége az adott kor gazdasági, társadalmi viszonyainak függvénye. Céljait és feladatait meghatározzák: a termelési tulajdonviszonyok, a termelőerők fejlettségének színvonala, a termelő üzemek viszonyai és szerkezeti sajátosságai. Ezért a további feladatok meghatározása során figyelembe kell venni a mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági termelés helyzetét, népgazdasági szerepét, fejlődési dinamizmusát. Ezek vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy — 1970-ben a bruttó nemzeti termelés 26, 5%-át biztosította; — a mezőgazdasági bruttó termelési érték 1970-ben 1938-hoz viszonyítva 44%-kal növekedett; — az élelmiszeripar termelési indexe 1960-hoz viszonyítva (100) 1971-ben 210,3-ra emelkedett; — az elmúlt közel 3 évtizedben megváltozott a termelés összetétele, közben csökkent az ott foglalkoztatott keresők száma és a megművelt terület; — jelentősen megnőtt az egyes ágazatok tudományos és technikai bázisa. A további fejlődés tendenciáit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a következő években a termelés fejlesztésének további felgyorsulásával kell számolnunk, amelynek további szerkezeti és szektorális kihatásai lesznek, mint pl. állattenyésztés szerepének növekedése; tényleges gazdasági kooperációk; vertikális rendszerek kialakulása.