Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei

Még az újabb történeti irodalom is így nyilatkozik a kérdésről: „Amagyarok — bár ismerhették az ekét is — még a kapás földművelés fokán álltak, amennyiben egyáltalán földet műveltek".

4 Ezek a megállapítások azzal magyarázhatók, hogy nem vonták le a magyarságnak a honfoglalás előtt a bolgár törökökkel, illetve a keleti szláv népekkel való kapcsolatának történeti következményeit. A nyelvtudomány a honfoglalás előtti török jövevényszavak kérdését nagyon alaposan kidolgozta és megállapította azok sorát,

5 ezek történeti, néprajzi alátámasztására csak az utóbbi időben került sor, régészetileg korábban egyedül László Gyula foglalkozott a kérdéssel.

6 A honfoglalás előtti szláv kajacsolatok kérdése egyik legelhanyagoltabb területe tudományos kutatásunknak. A magyarban meglevő szláv jövevényszavak egy jelentős részét már Safarik a keleti szlávoktól származtatja.

7 Részletesen a kérdést Munkácsi Bernát fejtette ki ;

á aki végül is arra a megállapításra jut : „A magyarok és szlávok ethnikai, valamint nyelvi érintkezésének kezdetei tetemesen régibbek a honfoglalásnál s a magyarok Fekete-tenger melléki tartózkodásának korszakába teendők". Néhány tévedése miatt a nyelvtudomány művelői alapos bírálattal illették Munkácsi feltevését, és dolgozata módszertani fogyatékossága miatt olyan mértékben elvetették, hogy keleti szláv jövevényszavaink kérdésének kutatása a megérdemeltnél sokkal kisebb területre szorult vissza.

9 Szinte napjainkig valami nehezen megérthető idegenkedést lehet tapasztalni szláv jövevényszavaink keleti eredeztetésével kapcsolatban. Jellemző példa erre ösztöke „Pflugreute" szavunk származtatása, mely az ukrán nyelvjárásokban styk, istyk, jéstyk, az oroszban styk ugyanazzal a jelentéssel volt használatos. Ezzel kapcsolatban Kniezsa István megállapítja: ,,Az átvett alak a styk vagy az istyk (ilyent ugyan a szlovákból nem tudunk kimutatni, de eredetileg kétségtelenül meg kellett lennie!), ebből fejlődött az esztek, ösztök"

10 Az egyik helyen tehát megvolt és van a szó a megfelelő jelentéssel, míg a másik helyen meg kellett lennie, mégis az utóbbi nyelvből eredeztetik. Ilyen példát néhányat fel lehet sorolni az ekés földművelés területéről. A magyar földművelés szlovák eredete mellett 3Ioór Elemér szállt leginkább síkra, aki legélesebben tagadja, hogy a honfoglaló magyarság jelentős földművelési ismeretekkel rendelkezett volna.

11 A régészet és a néprajz területén viszonylag nem sok történt honfoglalás előtti keleti szláv kapcsolataink tisztázására. Jankó János a magyar halászat orosz elemeit világította meg;

12 Kovács László a szarvtalpas ekék ukrajnai 4. Elekes L. — Léderer E. — ' Székely Oy.: Magyarország története a korai és virágzó feudalizmus kői-szakában. Budapest, 1957. 16. p. L. még Léderer Emma: A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Budapest, 1959. 5. Gombocz Zoltán: Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache. Helsinki, 1912.; a kutatás történetét és az eredménveket 1. Bárczi Géza :A magyar szókincs eredete. Budapest, 1951. 37-53. p. 6. László Gy.: i. m. 323 - 327. p. 7. Safarik, P. J.: Slawische Altertümer. Prága, 1844. 2:235. 8. Munkácsi Bernát: A magyar-szláv etnikai érintkezés kezdetei. Ethn. 8 (1897), 1 — 30. p. 9. Bárczi: i. m. 55 — 56. p. 10. Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest, 1955. 1:367. 11. Számos munkája közül különösen: Die Ausbildung der Betriebsformen der ungarischen Landwirtschaft im Lichte der slawischen Lehnwörter. Studia Slavica, 11 (1956), 32 — 117. Hyen irányú munkásságának bírálatát 1. Barilla Antal: Gazdaságtörténet és szavak. Magvar Nyelv (továbbiakban: MNy), 65 (1969), 14-26. p. 12. Jankó János: A magyar halászat eredete. Budapest, 1900.