Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei

éhség idején az egész országból a Volgához vándoroltak a népek és a bolgároktól hozott gabonával éltek".

55 A gabonabőséget az ásatásokból előkerült magvak is megerősítik, mert a köles után éppen az árpa és a búza került elő legnagyobb mennyiségben.

56 Qrehov, B. D. is rámutat arra, hogy Kelet-Európában a VIII—X. században legmagasabb fokú földműveléssel a volgai bolgárok rendelkeztek.

57 Szmirnov, A. P. egy kis túlzással még azt is feltételezi, hogy a VIII. században a volgai bolgárok már olyan ágyekét is használtak, melyen a szántás mélységét is lehetett szabályozni.

58 A volgai bolgár földművelésről élénk vita alakult ki a szovjet régészeti és történeti irodalomban. Arcihovszkij, A. V. megállapította, hogy a VIII—X. században valóban a volgai bolgárok rendelkeztek a legtökéletesebb mezőgazdasági munkaeszközökkel Kelet-Európában, de ennek ellenére nem volt döntő hatásuk a szlávok munkaeszközeire és a földmüvelés rendszerére.

59 Ezzel szemben Kirjanov, A. B. azt állítja, hogy a volgai bolgárok földművelése erősen hatott a régi oroszokra, a tatárokra, csuvasokra és mordvinokra. Ez nemcsak a munkaeszközökben, hanem a földművelés rendszerében és terminológiájában is kifejezésre jut.

60 A Volgai Bolgár Kánság feudális vonásainak megszilárdulásával jelentős ipari és kereskedelmi központok, tízezres lélekszámú városok jöttek létre. Ezekben a fémművesség magas fokot ért el. Ez a tény a földművelési eszközök, köztük az eke fejlődését is nagymértékben elősegítette. Más részről ezek a városok a földművelés termékeinek felvevőivé váltak.

61 A feudális rendszer fokozatos kialakulása, a földhöz való kötöttség, állandóvá tette a szántóföldeket, így a földművelés jellege megváltozott. A földműves lakosság megnövekedett, a szántóeszközök javulásával már rendszeressé vált a parlagoltatás, hogy a föld termőerejét visszaadják. A Volga menti területeken a parlagolás a VIII—IX. században gyakori. A X. században már a nyomásos rendszer kezdeteiről is van tudomásunk, melynek gyökerei az előző századokra is visszanyúltak. A X. sz. végétől egyre határozottabban tért hódít a kétnyomásos földhasználat. Mindez a fejlődés jól lemérhető a feltárt ekevasakon és csoroszlyákon is.

62 cl) A néprajz valloméisa elsősorban az utóbbi kétszáz év anyagára világít rá és jmrhuzamaival segíti elő a kérdés jobb megértését. Az előbb említett szoha a legutóbbi időkig előfordult azoknál a népeknél, melyek ma az egykori Bolgár Kánság területén vagy közvetlen annak közelében élnek. A kazanyi tatárok kisebb földdarabok, kertek megművelésére szinte napjainkig 55. CMupnoe: i. m. 16 -17. p. 56. Cmenauoe, 17. /I.: 113 ucTopiui seMJieaeJiHH B HHHÍHBIM LToBOJiJKbe. ApxeoJioriroecKHii cOopHiiK. CapaTOB, 1956. 101. Számunkra különösen érdekes a Volga jobb partján feltárt Os Pandó-i lelet, mely a VI—IX. szd. közötti földművelésről tanúskodik. Különösen sok árpa- és búzamagot találtak. Vö. Cmenanoe, IJ. JI.: K BOnpocy 3eMJie;n;eJiHH y jipeBHeö MOPABM. CoBeTCKaa BxHorpa^iiH, MocKBa. 1950. 3:161. L. még részletesen: Fenum — Xajiunoe: i. m. passim. 57. Tpenoe, B. JI.: PaôcTBO H $eyAaJiii3M POCCHH. MocKBa, 1934. 25. E kérdéssel foglalkozik Qrekov, V. D.: Az orosz parasztság története a legrégibb időktől a XVII. századig. Budapest, 1956. 58. Cnupnoe: i. m. 107. p. 59. A régészet alapjai. Moszkva, 1955. 233. p. A munkának csak magyar fordítását volt alkalmam olvasni az Országos Régészeti Könyvtárban. 60. KupbHHoe: i. m. 1955. 3 — 4. p. 61. CMupnoe: i. m. passim. 62. KuphHHoe: i. m. 9 — 10. p.