Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928— 1929. években

100 kh-ra eső fontosabb mezőgazdasági gépek és eszközök sűrűsége az uradalomban,

6

* Borsod és Heves megyékben és országosan

65 10. láblázat Gépek és eszközök Egri főkáptalani uradalom* Borsod megye** Heves megye** Magyarország** Gépek és eszközök kh/db Eke 3,15 1,52 1,69 1,98 Vetőgép 0,50 0,49 0,56 0,51 Borona 1,91 0,94 0,87 0,99 Aratógép 0,09 0,08 0,10 0,11 Lógereblye 0,16 0,28 0,28 0,31 Cséplőgép 0,12 0,16 0,18 0,18 Rosta 0,41 0,23 0,29 0,25 Szecskavágó 0,12 0,19 0,15 0,12 Répavágó 0,19 0,19 0,18 0,14 Kukoricamorzsoló 0,07 0,12 0,12 0,09 Daráló 0,06 0,08 0,06 0,05 * = 1928-as adatok ** = 1936-os adatok Ha a legfontosabb mezőgazdasági gépekkel és eszközökkel való ellátottságot nézzük, kitűnik, hogy az uradalom e tekintetben a változás korát élte. Már nyersolajmotoros traktorokat használnak, de a fagerendelyes eke is szerepel a nyilvántartásukban és a járgány sem tűnt még el teljesen. Mindenesetre eszközökkel és gépekkel való ellátottság tekintetében sem az országos, sem pedig a megyei átlagtól nincs különösebb eltérés, csak az ekék és a boronák esetében. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a két felmérés között 7 év különbség van és ez a gépesítést figyelembe véve némileg magyarázó tényező (10. táblázat). 64. A 11. jegyzetben idézett forrás 121 — 122. p. 65. Kiss Albert: Mezőgazdaságunk fejlődése 1895 — 1935. Statisztikai tanulmány. Bp. 1944. (A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaságpolitikai Intézetének közleményei 7.) 104 — 105. p.