Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotomiai vizsgálata

eddig (az 1954-es és 1955-ös ásatás növényleletei) 418 lelet azonosítása történt meg. Csak a feltárt anyag totális vizsgálata után lehetséges pontos és részletes képet alkotni a Várdomb és környéke bronzkori vegetációjáról, mezőgazdaságáról és a bronzkori ember fafelhasználásáról.

21 Az anthrakotomiai vizsgálatok révén lehetőség nyílik a leletek kora által meghatározott időszak részleges biológiai (botanikai, vegetációtörténeti) rekonstrukciójához. Ezenkívül rámutat a diagnosztikai xylotomia által eddig nem tisztázott problémákra is. Jelen esetben problémát okozott a kőris faji hova tartozásának eldöntése. A Fraxinus ornus és Fraxinus excelsior elkülönítésére nincs minden kétséget kizáróan biztos módszer. Részben xylotomiai, részben ökológiai meggondolások alapján a Fraxinus cf. excelsiornak határoztam az itt vizsgált mintákat. Ujabb rendszertani kutatások kimutatták, hogy a magyar Alföldön főként a Fraxinus angustifolia ssp. pannonica az uralkodó Fraxinus faj. Ezért valószínű, hogy ezek a maradványok az utóbb említett faj maradványai. További vizsgálatok feladata tisztázni, hogy a szóban forgó három kőris fája milyen tulajdonságokban különbözik egymástól. Az említett Vitis határozásánál hiányos anatómiai ismereteink nem tették lehetővé annak megállapítását, hogy a Vitis silvestris vagy a Vitis vinifera maradványáról van e szó. Mivel a vegetáció képe alapján indokolt a Vitis silvestris előfordulására következtetni, ugyanakkor a régészet nem zárja ki a szőlő e korban és itt történő müvelését, szükséges a felmerült diagnosztikai-xylotómiai probléma tisztázása a továbbiakban. Mivel a Vitis silvestris kétlaki, lehetséges, hogy a nemzetség evolúciójának korai szakaszában különült el a többi Vitis fajtól, ezért esetleg várható, hogy szöveti szerkezetében különbségek lesznek kimutathatók. * Köszönetet mondok Sárkány Sándor tanszékvezető professzornak a téma kitűzéséért, szakmai tanácsaiért, Banner János professzornak sokoldalú, támogatásáért. Itt köszönöm meg Stieber József docensnek állandó és sokoldalú szakmai segítségét és azt, hogy megismertetett a vizsgálatokhoz szükséges módszerekkel és a témára vonatkozó irodalommal. ANTHEAKOTOMISCHE UNTERSUCHUNG BRONZEZEITLICHER PFLANZENFUNDE EMŐKE VALKÓ Verfasserin veröffentlicht ihre mikroskopischen Untersuchungen über bronzezeitliche Holz- und Holzkohlenfunde aus der Nähe von Békés, Südungarn, östlich der Theiß (90 m über der Adriatischen Meereshöhe). Die in Rede stehende Fundstelle wurde in den Jahren 1950— 1960 von Professor J. Banner und von seinen Mitarbeitern erschlossen. Es wurde hier ein bedeutendes Holz- und Holzkohlenmaterial ans Tageslicht befördert, das zur botanischen Untersuchung ins Institut der angewandten Botanik der Universität Budapest eingeliefert wurde. Ein Teil dieses Materials wurde im Auftrag von Professor S. Sárkány, Leiter des Institutes, von Verfasserin untersucht. Die Untersuchung des Holzund Holzkohlenmaterials wurde größtenteils mit der Methode des kombinierten stereoopaken Mikroskopes von Stieber vorgenommen. Die ausführliche, mikroskopisch-histolo21. A folyamatban levő mimka során már húsznál több kategóriát sikerült összesen kimutatni. Az újabb eredményekről a későbbiekben is beszámolni kívánok.