Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928— 1929. években
Az 1000 hold feletti gazdaságok művelésági megoszlása az uradalomban, Borsod és Heves meg igékben és Magyarországon (1928) 11 Művelési ágak Egri főkáptalani uradalom Borsod megye Heves megye Magyarország Művelési ágak százalékarányban Szántó 35,35 47,58 52,89 60,1 Kert 0,13 1,84 1,20 1,1 Szőlő 0,10 0,91 3,75 2,3 Két 10,82 7,3(5 0,51 7,2 Legelő 32,95 11,99 12,48 10,9 Erdő 10,00 25,52 18,09 11,8 Nádas 0,43 0,09 0,09 0,3 F. a. n. e. t.* 4,22 4,71 4,99 6,3 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,0 * Földadó alá nem eső terület sági központ további épületeit. A külső majorok közül egyben dohánypajták, dohányfeldolgozó helyiségek és a dohányosok lakásai, a másik kettőben két-két juhhodály, valamint az állatokhoz tartozó személyzet lakóépületei voltak. A közlekedési viszonyok az uradalomban rosszak voltak. Egyes gazdaságokban az utakat fasorok szegélyezték, de ezek a mutatós utak az őszi esők következtében gyakran járhatatlanná váltak. Hiába fogtak a rossz útviszonyok alkalmával négy lovat is a könnyebbfajta kocsik elé, nem tudtak eljutni a szomszédos gazdaságba, sőt az is előfordult, hogy a két pár ló húzta-vonta kocsi szétszakadt és nem tudott átvergődni a sártengeren. Az uradalom nagyobb szállításait a gazdaságokat behálózó és az egyes MÁV állomásokhoz vezető iparvasút bonyolította le. Ősztől tavaszig csak ily módon lehetett leginkább biztonságosan szállítani és közlekedni. A pályanélküli szállítást és közlekedést fogatos eszközökkel bonyolították le. 1020-ben az uradalom kocsi- és szekérállománya 719 darabból állott, a következő megoszlásban: tisztikocsi és hintó: 13 db, igás kocsi: 82 db, igás szekér: 381 db, tiszti szán: 4 db, igás szán: 141 db, lajt: 01 db, kordély: 37 db. lá Az uradalom gazdálkodásában központi problémát jelentett a szélsőséges időjárás. A nagyfokú hőmérsékletingadozások, az áprilisi komoly fagyok, szárazság, _ szélviharok, jégverések és az állati növénykártevők igen jelentős, gyakran az egész uradalmat érzékenyen érintő károkat okoztak. Az 1928. évi főszámvevői jelentés 1 7. Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam XXXVI. 1928. Bp. 1929. 79. p. alapján. A megyei átlagok saját számításaink. (3. táblázat.) 18. A 12. jegyzetben idézett forrás. 121. p.
