Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde

Később, az 1930-as években, a kapitalizmus általános válságának időszakában megjelent egyik hazai kiadvány szerint „A baromfi nem tőzsde-cikk és így baromfitőzsdét sehol sem találunk, tojást egyes államokban adnak és vesznek tőzsdén, azonban ezen tőzsdék jelentősége alárendeltebb, működésük inkább csak névleges és a hivatalos árak megállapítására szorítkozik. Ilyen működik Londonban, Berlinben és Bécsben, jelentősége azonban a magyar tojáskereskedelem szempontjából minimális".

92 Arra vonatkozóan, hogy mikor szűnt meg pontosan a budapesti tojástőzsde, nincsen adatunk. Annyit tudunk mindössze, hogy a világháborús kötött forgalom ideje alatt is igyekezett működését a lehetőség szerint folytatni.

93 * A népélelmezésben szinte felbecsülhetetlen a tojásnak, mint elsőrendű állati fehérjeforrásnak az értéke, mert teljesértékú aminosav garnitúrája van. A tojás sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, ezért a tejhez hasonlóan fontos védőtáplálék.

94 Az élet fenntartásához nélkülözhetetlen tápanyagok többé-kevésbé mind megtalálhatók benne. Nemcsak önálló ételként használható fel, hanem a legkülönfélébb ételek elkészítéséhez, ízesítéséhez is sokszor nélkülözhetetlen. Azok biológiai értékét a tojás jelentős mértékben javítja. Nyilván ez is oka annak, hogy míg a második világháború előtti öt óv átlagában Magyarországon az állati fehérjefogyasztásnak csupán 5,2 %-a, 1968-ban már 9,7 %-a származott a tojásból.

95 Magyarországon az 1880-as években történt először tudományos módszerű kísérlet az élelmiszerfogyasztás szerkezetének és mennyiségének rej)rezentatív meghatározására, illetve felmérésére. E statisztika adatai szerint az ország akkori területén az összes népesség átlagos fejenkénti tojásfogyasztása 2,28 kg, a városi lakosságé viszont annál jóval több : 3,77 kg volt évente.

96 A két világháború közé eső időszakra vonatkozóan végzett különböző becslések szerint a tojás hazai átlagos fejenkénti évi fogyasztása a 2,7

97 — 4,6

98 kg-os érték között mozgott. Ezekben az esztendőkben a nálunk termelt tojás mennyiségének jelentős hányadát, így az 1930-as évek második felében annak 15 —25%-át exportálták.

99 Feltehetően ezzel függ össze, hogy ezekben az években a falusi nép fejenkénti átlagos tojásfogyasztása ugyanúgy, mint félszázaddal korábban, még mindig rendkívül alacsony volt. Számottevő haladás csak a felszabadulás után, az 1950-es évek második felében következett be a tojás hazai fogyasztásának alakulásában. Ezt a következő adatok mutatják:

100 92. A 23. jegyzetben i. m. 279. p. 93. Szávay Gyula: A magyar kamarai intézmény és a budapesti kamara története 1850-től 1925-ig. Bp. 1927. 402. p. 94. Tóth-Earanyi István: Baromfiipari ismeretek. Bp. 1961. 126. p. 95. Élelmiszer és iparcikkfogyasztás 1969. Bp. 1970. 52. p. (Statisztikai Időszaki Közlemények. 179. kötet.) 96. Magyarország népességének élelmezési statist ikája physiologiai alapon. Szerk.: Keleti Károly. Bp. 1887. 116. p. 97. Magyarország nyersanyaggazdaságára és népélelmezésére vonatkozó adatok. Bp. 1937. 36 — 37. p. (A Magyar Gazdaságkutató Intézet 12. sz. különkiadványa.) 98. Újlaki Nagy Árpád: Élelmiszertermelésünk és ellátásunk. Bp. 1943. 338. p. 99. Matolcsy. Matthias— Varga, Stephen: The National Income of Hungary 1924/25 — 1936/37. London. 1938. 99. p. 100. Statisztikai Évkönyv 1960. Bp. 1961. 276. p.; Statisztikai Évkönyv 1964. Bp. 1965. 288. p.; Statisztikai Évkönvv 1966. Bp. 1967. 284. p.; Statisztikai Évkönyv 1968. Bp. 1968. 354. p.