Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde

zottságok. 1913-ban 08 budapesti és 21 vidéki tagja volt a tojástőzsdének.

66 A tőzsdei szervezet tehát —- főként kezdetben — a hazai, különösen a vidéki tojáskereskedők összességét távolról sem ölelte fel. A budapesti tagok sorában szerepeltek többek között: a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete, a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet, az Export—-Import Részvénytársaság, a ,,Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet mint jogi személyek, továbbá a Cukrász Ipartestület elnöke, a Magyar Élelmiszerszállító Részvénytársaság egy kiküldött tisztviselője, az Alimentaria Részvénytársaság vezérigazgatója ós egy igazgatósági tagja, a Magyar Élelmiszerkiviteli Cégek Országos Szövetségének képviselője. A tagok együttes ülése alkotta a közgyűlést. A tojástőzsde élén álló vezetőség elnökből, 3 alelnökből, főtitkárból, titkárból, valamint a 16 igazgatósági és az 5 számvizsgáló bizottsági tagból állt. Elnök egy ismert közgazdasági szakíró, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egyik későbbi alelnöke, alelnökök a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető alelnöke, a Budapesti Tojáskereskedők Egyesületének elnöke és egy neves vidéki tojáskereskedő cég feje, főtitkár a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egyik titkára lettek. Az igazgatósági tagok között az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik titkára és a székesfővárosi vásárcsarnokok igazgatója is szerepelt. Igazgatási ügyekben a budapesti tojástőzsde a kereskedelemügyi miniszternek, szakfelügyelet szempontjából pedig a földművelésügyi miniszternek volt alárendelve, akik az általuk kinevezett biztosok útján gyakorolták fő felügyeleti jogukat. A miniszteri biztosok részt vehettek a közgyűlésen, a tőzsdetanács, valamint a szakbizottságok tanácskozásain, és a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző határozatok végrehajtása ellen vétójogot gyakorolhattak. A tőzsdetanács szervezete és hatásköre nagyjából a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsáéhoz volt hasonló. Szakértő bizottsága külön eljárási szabályok szerint működött.

67 A vidéki tojáskereskedők többsége az alakuló közgyűlés előtt, sőt magán a közgyűlésen is bizalmatlanul szemlélte a tőzsde megalkotásában kifejezésre jutó centralizáló törekvést, de miután a tőzsde igazgatásában képviselőik is jelentős szerephez jutottak, eloszlott az aggodalmuk. „Alig hogy kimentek a köztudatba. .. a tőzsdének alapszabályai, továbbá ismeretesek lettek azok a pontosan körvonalazott határmesgyék, amelyek között a tojásüzletnek le kellett bonyolódnia, rögtön megértették a kereskedővilág kicsinyjei, hogy itt védelemről van szó, hogy ebben a keretben mindenki támogatást talál, aki szolid üzleti alapon dolgozik."

6i Később a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének agilis titkára őrtoronyhoz hasonlította az új intézményt, mert olyan hivatalos szabályokat léptetett életbe, amelyek kötelezően határozzák meg, hogyan kell a tojás-nagykereskedelemben ajánlatot 66. Lásd a 3. ábrát. Az 1911. évi országos állatszámlálás alkalmával a baromfit nem írták össze, ezért a baromfiállomány sűrűsége csak az 1895. évi mezőgazdasági üzemi statisztika adatai alapján szemléltethető [Magyar Statisztikai Évkönyv. Űj folyam. VIII. 1900. Bp. 1901. 11-12. p.; A Magyar Szent Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Harmadik rész. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. Bp. 1900. 3 — 111. p. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam. XXIV. kötet)]. A térkép érzékelteti, hogy az alföldi részeken voltak a baromfitenyésztés legfontosabb sűrűsödési gócai. A térkép azt is mutatja, hogy a magasabb hegyvidékek nem kedveznek a baromfitartásnak. — Szembeötlő, hogy a budapesti tojástőzsde tagjainak telephelyei csaknem 85%-ban Budapesten és 15%-ban Budapesttől keletre voltak (Budapesti TőzsdeAlmanach. IV. évf. Szerk. Kovács Sándor György. Bp. 1913. 602 — 605. p.). Feltehető, hogy az ország nyugati részein tevékenykedő tojáskereskedők telephelyei is Budapesten koncentrálódtak, ill. a Dunántúlon nagyon jelentős volt az osztrák tojáskereskedők befolyása. 67. Budapesti Tőzsde-Almanach. IV. évf. (Szerk.: Kovács Sándor György). Bp. 1913. 617 — 620. p. 68. A magyar tojástőzsde megalakulása. Baromfitenyésztők Lapja. 1912. 50. p.