Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotomiai vizsgálata

6. Acer cf. campestris (cf. mezei juhar) 3 db 7. Fraxinus cf. excelsior (cf. magas kőris) 1 db 8. Populus sp. (nyár) 1 db 9. Cornus sp. (som) 1 db A minták darabonkénti részletes ismertetése helyett a felsorolt kategóriák lényeges diagnosztikai xylotomiai tulajdonságait ismertetem. (Egy kategórián belül minden darab azonos szöveti szerkezetű.) 1. Quercus cf. robur: likacsgyűrűs. A nagyméretű korai tracheák 1—2—4 sorban helyezkednek el. A késői paszta tracheái rendszerint kisebbek, nincs nagyságrendi átmenet. A késői pasztában keskeny tracheamentes sáv. Alapállomány farost. A tracheás lángnyelv rosttracheákat és tracheidákat tartalmaz. A parenchima egysoros metatracheális sávokban helyezkedik el. A bélsugarak szélessége 15—20 sejt, ezek mellett csak egysoros fordul még elő. A bélsugár homogén (3., 4., 5. ábra). 80 db faszenet soroltam ebbe a kategóriába. 2. Quercus cf. petraea: lényeges bélyegekben megegyezik a Qu. cf. roburral. Eltérések a következők: a késői pasztában a tracheáknál nagyságrendi átmenet tapasztalható, általában hiányzik a tracheamentes sáv. A likacsgyűrű keskenyebb, 1—-2 soros.

10 41 db faszenet és 1 db famaradványt soroltam ide. 3. Quercus sp.: a szövettani tulajdonságok megegyeznek az előző két kategóriában ismertetettekkel, de az anyag rossz megtartása, kis mérete miatt nem volt lehetséges a pontosabb besorolás. 2 db faszenet soroltam ebbe a kategóriába. 4. Ulmus campestris: likacsgyűrűs. A késői pasztában széles, tangenciális irányban húzódó farost- és keskenyebb trachea- és tracheida-sávok váltakoznak. A bélsugár uralkodókig 4—6 sejtszéles, homogén. Az alapállomány kizárólag farost. Az edények áttörése egyszerű, vastagodása szórt vagy alternáitan vermes és spirális. Paratracheális és terminális parenchima. A fajra való határozás Holdheide alapján történt a sávszélességek alapján.

31 A késői pasztában az edénysávok és az alapállomány aránya 1:2. (Az U. montana esetében az arány 1:1.) 45 db faszenet soroltam ide (6. ábra). 5. Ulmus laevis: szövettani felépítése azonos az U. campestrisszel, kivétel az említett sávszélességben van. A trachea- és tracheida-sávok az alapállományt alkotó farost-sávokkal 2:1 arányban váltakoznak. 21 db faszenet soroltam ide. 6. Acer cf. campestris: tipikusan szórtlikacsú. Magános és ikerpórusok, pórussugarak. Az alapállomány farost és rosttracheida. A bélsugár 2—4 sejtszéles. Jellemző az edények egyszerű áttörése. A tracheák fala sűrűn alternált vermes vastagodást mutat, gyakran jól fejlett spirálisokkal együtt. Homogén bélsugár. A fajmeghatározás a bélsugár sejtszélesség és méretei alapján történt.

12 2 db faszén és 1 db famaradvány tartozik ebbe a kategóriába (7., 8. ábra). 7. Fraxinus cf. excelsior: likacsgyűrűs. A korai fában 1—2 sejtszéles trachea-gyűrű, a késői fában kisebb méretű magános tracheák szórtan. Nagyságrendi átmenet nincs. Ikerpórus vagy póruscsoport ritka. Jellemző a paratracheális parenchima, 10. Huher, B. —Holdheide, W.—Raack, K.: Zur Frage von Stiel- und Traubeneiche. Holz als Roh und Werkstoff. 1941. IV. 11.373- 380. p. 11. Huber, B.: Mikroskopische Untersuchung von Hölzern. In: Freund, H.: Handbuch der Mikroskopie in der Technik. Frankfurt a. Main, 1951. V. 1. 81 - 192. p. 12. Sárkány Sándor: Xylotomiai vizsgálatok. (Adatok a hazai lombos fák és cserjék szövettani meghatározásához.) Botanikai Közlemények. Bp. 1939. XXXVI. 45— 77. p. Brehmer, W.: Hölzer. In: Wiesner, J.: Die Rohstoffe des Pflanzenreichs. Leipzig, 1928. 1520 — 1522. p. Schmidt, E.: Mikrophotographischer Atlas der mitteleuropäischen Hölzer. Neudamm, 1941. 80. p.