Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai
Skipper koponyája 20— 20%-kal bizonyult hosszabbnak, de még az arab lovak koponyáinak átlaga is 6%-kal haladja meg azt. Más helyezést kap a három versenyló koponyája, ha azokat az alaphosszúság szempontjából a nagytestű, nehéz, ún. hidegvérű lovak koponyájával hasonlítjuk össze. Ezekkel szemben a Kincsem és a The Skipper koponyái méreteiket tekintve alul maradnak, a Percheronénál 51 9—10%-kal, a muraköziénél 52 4—5%-kal rövidebb alaphosszúságuk miatt. Többé-kevésbé így van ez más hosszúsági méret vonatkozásában is. A koponyán felvett méreteket leginkább az alaphosszúság százalékában kifejezve szokták értékelni. Használnak azonban más összefüggést mutató koponyaindexeket is, miután egyes szerzők egész index-rendszereket dolgoztak ki. Jóllehet, különböző indexek kiszámítása lehetőséget nyújt a koponya arányainak sokoldalú megközelítésére és számszerű kifejezésére, mégis a jelen dolgozatban az egyes koponyaméreteknek főként az alaphosszúsághoz viszonyított nagyságát tesszük vizsgálat tárgyává, mert a legfőbb összefüggések így fejezhetők ki. a) A koponya legnagyobb hosszát a tetőhossz (Op-P) mérete mutatja, amely a három versenylovunk esetében 43—54 mm-rel nagyobb értékű az összehasonlítás végett bemutatott arab lovak tetőhosszának átlagánál. A tetőhossznak az alaphoszszúsághoz viszonyított arányát kifejező tarkó-index azonban már nem ad ilyen szélsőséges értékeket, hiszen a Kincsem 109,7, Buccaneer 109,8, The Skipper 111,0%ával az arab lovak tarkó-indexének variációs szélességébe (108,0—113,4) esik. A magyar parlagi ló koponyájának tetőhossza viszont relatíve 2,6%-kal bizonyul hosszabbnak a The Skipperénél, igazolva a keleti típusú lovaknak ezt a többszörösen bizonyított jellemzőjét. b) A koponya legnagyobb harántmérete, vagyis a homlokszélesség (Ect-Ect) Kincsem és The Skipper esetében úgyszólván azonos, és e két egyed homloka több,, mint 11%-kal szélesebb az arab lovakénál, Buccaneeré pedig csak alig 8%-kal haladja meg azokét. A homlokszélesség indexe tekintetében már korántsem találunk ilyen egyezőséget az egyedek között, mert Gromova osztályozása szerint 53 Kincsem a 42,9% indexével a közepesen széles homlokúak csoportjába sorolható, Buccaneer a 41,9% és The Skipper a 42,4% indexével pedig a keskeny homlokúak csoportjába kerül, igaz, hogy The Skipper indexének értéke a csoportérték határához van közel. A keskeny homlokúak csoportjába tartozik két 42,0—42,3 indexű arab ló is, a harmadik 42,6-os indexe azonban már a közepesen széles homlokúak csoportjába való tartozást jelzi. Az arab lovak átlaga 42,3%. Feltűnő, hogy legszélesebb homloka van a parlagi magyar lónak, s az 45,4-es értékével már határozottan széles homlokúnak minősül. c) Az agykoponya 54 nagyobb fejlettségét az arckoponyához képest a szerzők egy része a keleti típus jellemzőjének tekinti. Noha nincs lehetőségünk lovaink koponyáját ilyen szempontból nyugati típusú koponyákkal összehasonlítani, annyi azonban megállapítható, hogy agykoponyájuk hosszúsági jelzője (Op-N) kellő fejlettségre vall. Kincsemnél ez az érték 47,9, The Skipper esetében 47,8, de ha az agykoponya hosszát az arckoponya hosszához viszonyítjuk, akkor kitűnik, hogy Kincsem agykoponyája 73,5%-át, The Skipper agykoponyája viszont csak 71%-át 51. Marek, J.: az 1. jegyzetben i. m. 45. p. 52. Besskó J.: a 2. jegyzetben i. m. 153. p. 53. Közli Bökönyi S.: A bólyi avarkori temető állatmaradványai. Janus Pannonius Múzeum 1963. évi Évkönyve. Pécs, 96. p. 54. Ez az elnevezés nem pontos, mert a méret az Opisthocraniontól a Nasionig terjedő hoszszúságot foglalja magában, amely pedig nem teljesen azonos az agykoponya valóságos hosszával.
