Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform

A REFORM HATÁSA A MEZŐGAZHASÁGI NÉPESSÉG SZERKEZETÉRE A földreform átalakította a mezőgazdasági népesség struktúráját. A változást így jellemezhetjük: 1. Megszüntette a nagybirtokos osztályt. 2. Jelentősen csökkentette a mezőgazdasági proletariátus számát. 3. Jelentősen növelte a kistulajdonosok számát. A mezőgazdasági népesség létszáma három évtized alatt lényegesen nem változott. 4,5 millió maradt, ami önmagában is jelzi, hogy sem a népgazdaság, sem a mezőgazdaság e három évtized alatt nem ért el nagyobb haladást. Annál jelentősebben megváltoztatta a reform a tulajdonos és nincstelen dolgozók száméit és a mezőgazdasági népességen belüli arányát. Három népszámlálás adatainak egybevetése — bizonyos módszertani eltérés figyelembevételével is — valóságos képet ad erről a mély strukturális változásról (3. táblázat). A mezőgazdasági népesség száma gazdaságnagyság-csoportonként 3. táblázat 1920 1930 1949 évben, fő Birtokos és bérlők együtt Kertész és egyéb önálló

3 Segítő családtag Mezőgazdasági munkás és tisztviselő 535 119 30 343 574 605 988 Ü34 677 558 31 266 536 927 785 700 1 129 171 2 564 775 322 289 038 Kereső népesség összes 2 128 701 2 031 451 2 196 185 Eltartott népesség 2 325 540 2 467 942 2 327 318 Összesen 4 454 241 4 499 393 4 523 503 3. 1920 és 1930-ban részes földműves, majoros, baromfitenyésztő, kertész, egyéb őstermelő együtt. 1949-ben tehát kereken 450 ezerrel többen vallották magukat birtokosnak és bérlőnek, mint 1930-ban. Mivel 1948 őszén — a nagyobb bérletek igénybevételekor — mintegy 50 ezer nincstelen mezőgazdasági dolgozó jutott bérlethez, a népszámlálási adatok egybevágnak a reform juttatottjairól szóló földhivatali adatokkal, amelyek 400 ezer korábban nincstelen mezőgazdasági munkás és cseléd birtokossá válását tüntetik fel. A reform utáni mezőgazdasági népességben a kistulajdonosok domináltak. A népszámlálás adatai is megerősítik, hogy a reform döntően azoknak az árutermelő kisés középparasztoknak a számát növelte, akiknek gazdálkodása családjuk munkaerejére épült. A birtokosok és bérlők gazdaságnagyság-csoportonkénti részletezése is ezt mutatja (4. táblázat). 2* 19