Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

N. Kiss István: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban

PÁLINKAFŐZÉS A PÁSZTÓI CISZTERCITA URADALOMBAN (XVIII. század) N, KISS ISTVÁN Az egykori rendház kertjében feltárt törkölyverem érdekes és sokféle szempontból hasznos bizonyítéka a XVIII. századi cisztercita uradalom gazdálkodásának. Mivel a lelet jelentőségének helyes értékelése megköveteli a gazdaságtörténeti háttér megvilágítását, foglalkoznunk kell röviden a pásztói cisztercita birtok történetével, különösen pedig — persze anélkül, hogy az uradalom gazdaságtörténetének részletes elemzésére vállalkozhatnánk — a szőlőművelés, a bor- és pálinkatermelés szerepének, pénzügyi, valamint szociális hatásának vizsgálatával. P»i kc.fi Rémig mintegy 70 évvel ezelőtt megírta a magyarországi ciszterciták rendtörténetét s annak keretében három kötetben foglalkozott a pásztói apátság történetével.

1 Szemlélete már a maga korában sem volt korszerű, nagy szorgalommal összegyűjtött adatai azonban ma is használhatók, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy az eredeti forrásanyag jelentős része időközben elveszett.

2 Egy 1713-ban készült rövid rendtörténet szerint a pásztói cisztercita rendházat 1190-ben alapították.

3 Békefi számos, bár eléggé mozaikszerű adattal igyekszik bizonyítani az apátság XII—XV. századi történeti szerepét. A mohácsi vész éveiben a ciszterek elmenekültek, a pásztói apát utolsó említése 1502-ből maradt ránk. A rend vagyonát jórészt világi földbirtokosok tulajdonították el, illetve az egri püspök támogatásával a pásztói plébános szerezte meg. A megmaradt apátsági birtokot a XVII. sz. folyamán az apáti cím mindenkori viselője élvezte, aki többnyire az egri vagy nyitrai kanonokok közül került ki. A pásztói apátság elveszítette cisztercita jellegét s jövedelmi forrássá alakult át.

4 Változott a helyzet, amikor 1690-ben Zolnay Andrást ültették a pásztói apát székébe. Ez a tehetséges, de rendkívül erőszakos pap részint vásárlással és zálogolással, részint az apátságtól elidegenedett földek visszaperlésével növelte a birtokállományt.

5 Kölcsönügyletei révén szoros kapcsolatba került a wellehrádi (Morvaország) cisztercita apátsággal s halála előtt állítólag a rendbe is belépett. A már említett (1713. évi) rendtörtónet szerint Nezorin Flórián wellehrádi apátot 1698-ban be is iktatták a pásztói apátság uradalmába. Ez 1. Békefi Rémig: A pásztói apátság története. I —

III. kötet. Budapest, 1898 — 1902. 2. A magyar cisztercita rendházak iratanyagát a zirci levéltárban őrizték. 1948 után az anyag megmaradt része a Veszprém megyei levéltárba került. Jelzet-rendszerét még a két világháború között átalakították, úgyhogy a Békefi könyvéhen szereplő utalások alapján ma már semmit sem lehet a hajdani zirci levéltár anyagában fellelni. 3. Veszprém megye levéltára, Zirci apátság Archívum vetus — (a továbbiakban Archívum vetus) - E 211. 4. Békefi R.: az 1. jegyzetben i. m. II. köt. 90 — 93. p. 5. Békefi R.: az 1. jegyzetben i. m. II. köt. 526. p.