Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második feléből
A verem rendeltetését illetően a benne talált nagy mennyiségű szőlőmag alapján pálinkafőzéssel kapcsolatos törköly verem re gondolhatunk. A törköly elverm élése közismert eljárás. Általában, különösen a kisüsti főzéseknél, a szőlőtörkölyt egyszerű földbe ásott verembe tapossák vékony rétegekben, hogy a levegőt kiszorítsák belőle. Tetejét szőlőlevéllel, nedves agyaggal, majd száraz homokkal légmentesen lezárják és kissé domborúra képezik ki, hogy az esővíz lefolyjon. A verem oldalát kötött talajban szalmával, homokos talajban pedig deszkával bélelik. 9 A korszerű törkölyös vermek oldalát sima kőlapokkal rakják ki, a hézagokba cementet öntenek, de ennél is jobbak a gondos alapozású tégla-, kő- vagy betonfenékkel és oldalfalakkal építettek, melyek belső felületét cementtel elsimítják. A vermek mérete általában 3—4, mélységük 3 m körül van. 10 A pásztói verem a fenti követelményeknek minden szempontból megfelel. Köröskörül jól zárt oldalfala és alja van, erős vakolattal lesimítva. A hozzá csatlakozó csúszdán tolhatták le a törkölyt. A vermet talán a szükségesnél is erősebben építették meg, erre azonban kézenfekvő magyarázat az, hogy az egykori templom romjai között lévén, a faragott építőkövet helyben készen kapták (mint ahogyan az apáti rezidencia építésénél is felhasználták a templom romjait), csak a téglaanyagot kellett esetleg kissé messzebbről szállítani. Szokatlan azonban, hogy be is boltozták. Ez gyakorlatilag nehézséget okozhatott a törköly betaposásánál, mert az alacsony boltozat alatt állni, különösen pedig taposni, aligha lehetett, így ezen a részen feltehetően döngölőfát használtak. A leszakadt boltozati részen levő aknanyílásban állva azonban már jól lehetett taposni. Maga a boltozat, lévén vastag és föld alatt, kiválóan alkalmas a törköly légmentes lezárására, a lejárati akna és a csúszda nyílását pedig valószínűleg agyaggal zárták le. Ha a vermet teljesen megtöltötték, kb. 6,5 m 3 , azaz 50—55 q törkölyt tudtak szorosan beletaposni. A verem tehát alkalmas volt törköly érlelésére, a benne talált nagy mennyiségű szőlőmag alapján biztosra vehetjük, hogy arra is használták. A boltozat miatt azonban felvetődik a lehetősége annak, hogy eredetileg más célra építették és csak másodlagosan használták törköly érlelésére. Ez esetben a verem eredeti rendeltetését nem ismerjük, csak másodlagos felhasználását. 11 TREBERGRUBE IN PÁSZTÓ AUS DER ZWEITEN HÄLFTE DES XVIII. JAHRHUNDERTS GYULA NOVÄKI Von Mitarbeitern des Ungarischen Landwirtschaftlichen Museums wurde 1968 in der Stadt Pásztó (Komitat Heves), auf dem Grundstück des ehemaligen Zisterzienserklosters eine oblonge, gemauerte Trebergrube aufgedeckt. Ihre Seitenwände waren aus geschnitzten Steinen, ihr Boden und ihr Gewölbe aus Ziegeln verfertigt. Der größte Teil der Wölbung ist eingestürzt. Hier war offensichtlich die Öffnung des Ein Steigschachtes angebracht; direkte Daten fehlen aber hierüber. An das eine Ende der Grube schließt sieh eine schmale Gleitbahn an. Die ganze innere Oberfläche ist mit starkem Mauerverputz bedeckt. 9. Rakcsányi László: Szőlő és borgazdasági termékek különleges technológiája. 2. kiadás. Bp. 1961. 231. p. 10. Keller Miklós — É rezhegyi László —Török Sándor: Pálinka, csemegebor, pezsgő. Bp. 1969. 50-51. p. 11. Itt köszönöm meg e kérdés gyakorlati és elméleti szakértőinek, Edelényi Miklósnak, Keller Miklósnak és Speciár Ferencnek, hogy tanácsaikkal segítettek a verem rendeltetését meghatározni.