Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Takács Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében
lékhaszonvételnek tekintendő erdei legeltetést számos helyen elébe helyezték a fatermelésnek, sok ezer holdnyi erdőt felperzseltek azért, hogy a legelők területét gyarapítsák. Kivágták vagy felégették azonban az erdőt gyakran azért is, hogy a felszántott legelő helyett új legelőterülethez jussanak, nem ritkán ott is, ahol a föld csak erdőművelésre volt való. 65 A magyar erdőgazdaság kedvezőtlen korábbi alaphelyzetét tehát a polgári fejlődés megindulása nem javította, sőt minden addigi mértéket meghaladó pusztítást okozott. 66 Sok erdő romlása következett be, különösen a jobbágyfelszabadítást követő két első évtizedben. A MAGYAR ERDŐGAZDASÁG 1867-TŐL AZ ELSŐ KORSZERŰ ERDŐTÖRVÉNYIG Az 1867-ben Ausztriával kötött államközi kiegyezés után Magyarország nagyobbik részében ismét az 1807. évi erdőtörvény és az erdőkre is vontakozó 1848 előtti többi jogszabály volt hatályban, míg az Erdély-részi területeken, a két testvérország 1848-ban kimondott uniójának ellenére, valamint a polgári határőrvidéken továbbra is az 1852. évi osztrák erdőtörvény rendelkezései maradtak érvényben. 67 Az erdőügyek felügy elete ekkor is a pénzügyi kormányzathoz tartozott. Áz 1880. év végéig a kincstári erdőbirtokokat — a többi állami birtokkal együtt — a pénzügyminiszter főfelügyeletével a máramarosszigeti bánya- és jószágigazgatóság, a kolozsvári és a besztercebányai jószágigazgatóság, úgyszintén az ungvári és a nagybányai főerdőhivatal és 27 erdőhivatal igazgatta, szakszerű kezelésüket pedig 128 erdőgondnokság látta el. 68 1881 elejével a kincstári erdőbirtokok felügyelete a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez került át. Addig ez utóbbinak erdészeti hatásköre csupán olyan természetű intézkedések megtételére terjedt ki, mint pl. az erdők állapotának helyszíni megvizsgálása, erdőirtási, ill. erdei legeltetési engedély iránti kérelmek elbírálása és hasonlók. 69 Nem szolgált a magyar erdőgazdaság javára, hogy az ország éppen akkor maradt korszerű, rendszeres erdőtörvény nélkül, midőn a legnagyobb szükség lett volna rá. 70 Méltán fakadt ki emiatt az erdők ügyét szívén viselő kortárs a következőképpen: ,,A mit jogtörténelmünk egész tárháza a nagyfontosságú (erdei) nemzeti és magán vagyon fenntartása és gyarapítása iránt máig felmutatni képes, egy öntudatos életre való s érdekeit ismerő művelt nemzet méltóságának nem felel meg". 71 Az 1807. évi erdőtörvény végrehajtása többek között azért sem járhatott kielégítő eredménnyel, mert ha adott esetben nem történt feljelentés, a törvény nem tette lehetővé a —• hivatalból való — hatósági beavatkozást. 72 6ő. Hampel Antal: Magyar földmívelésügyi igazgatás. Bp. 1913. 364. p. 66. Király Pál: az 56. jegyzetben i. m. 6. p. 67. Az 1807. évi erdőtörvényt és több más törvénycikknek az erdőkkel kapcsolatos rendelkezéseit, úgyszintén Erdélyben és a határőrvidéken az osztrák erdőtörvényt 1880. július 1. napjával az 1879: XXXI. tc. helyezte hatályon kívül. 68. Meznerics Iván — Tor day Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867 — 1937. Bp. 1937. 219. p. 69. Fest Imre: A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi magyar kir. Ministeriumnak öt évi működése (1867 - 1872-ig). Pest, 1872. 34. p. 70. Máté Imre: Földmívelésügyi közigazgatás. Bp. 1936. 345. p. 71. Jakab Elek: Magyarország törvényhozási és közkormányzati erdőügyi intézkedéseinek történeti áttekintése. Erdészeti Lapok, 1879. évf. 190. p. 72. Feljelentés esetében a törvényhatóság a megejtett vizsgálat eredményéhez képest tiszt ügyészi keresetet rendelt el az erdei kihágás elkövetője ellen kiszabandó pénzbüntetés alkalmazása végett.
