Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Takács Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében

zése javára vált az erdőgazdaságnak, mert annak következtében ott az összes erdők állami gondozásba kerültek.

24 Igaz ugyan, hogy állami erdeink kezelésében is még hiányzott az egyöntetűség. Csak a Temesi Bánságban állott a kamarai erdőgazdaság korszerű színvonalon, másutt, a bányaerdők kivételével, majdnem ugyanolyan kezdetlegesen kezelték az állami erdőket is, mint a legtöbb földesúr erdejét. Erre való tekintette] királyi rendelet 1700-ban a magyar udvari kamara kötelességévé tette az állami erdők állapotának megvizsgálását és azok rendezését. Hosszú ideig tartott, míg ez végbement, mégis ettől az időtől számíthatjuk állami erdőgazdálkodásunk egyöntetűségének fokozatos kialakulását. ERDÉSZETI KULTÚRÁNK A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A XVIII. sz. közepén túl, külföldhöz hasonlóan, az állam már Magyarországon is mind többet tett az erdőgazdaság fejlesztésére. Történt viszont ebben az időszakban olyan intézkedés is az erdők gazdasági kihasználásának fokozására, amely erdészeti szempontból végső soron célját tévesztette. Mária Terézia, a bécsi kormányszerveknél működő kereskedelmi igazgatóság előterjesztésére, amely merkantilista elképzeléseinek megfelelően mindenáron az export emelésére törekedett, 1749-ben a helytartótanács útján körrendeletben hívta fel a törvényhatóságok figyelmét a hamuzsírfőzés jövedelmezőségére és külkereskedelmi jelentőségére, majd ismételten megújította ezt a rendeletét. Sok erdő pusztulása lett ennek a következménye úgyannyira, hogy a hamuzsírfőzés korlátozása végett megint a főhaditanács lépett közbe.

25 A XVIII. sz. közepétől kezdve a művelt európai államok országos erdőrendtartásokkal, ill. erdőtörvényekkel törekedtek az erdők használatába valamilyen okszerű rendet belevinni.

26 Bécsben tehát az udvari főhaditanács kezdeményezésére 1755-ben Szlavóniára, majd a magyar udvari kancelláriával folytatott tanácskozások eredményeként utóbb Magyarországra vonatkozóan is kimondották egy minden erdőbirtokosra kötelező kezelési és gondozási utasításokat tartalmazó, országos erdőrendtartás kiadásának szükségességét. Ezzel a XVIII. sz. ötvenes éveiben nálunk országos közügy lett az erdővédelem feladata.

27 Az erdők fenntartására és az erdőhasználatok irányítására kiadott korábbi parancsok és utasítások ugyanis csak szűkebb körre szorítkoztak, a bányászat és kohászat céljára főként a hegyvidékeken véghezvitt szertelen erdőpusztítást kívánták meggátolni, ill. a bányákat szolgáló erdei gazdálkodást akarták rendszeresebbé tenni. Mindamellett az országos, nem csupán a királyi, ill. a bányaerdőkre érvényes magyarországi erdőrendtartás megalkotására még évekig nem került sor. Mária Terézia ismételt sürgetésére a helytartótanács mindannyiszor azt válaszolta, hogy egyrészt az erdőállományoknak és másrészt a gazdasági—közlekedési viszonyoknak vidékenként mutatkozó különfélesége miatt országosan egységes erdőrendtartást készíteni nem célszerű, de ettől eltekintve is elegendőnek tartja az erdők megfelelő gazdasági használatának elérésére a megyei felügyeletet.

28 A királynő újabb rende24. Arató Gyula: a 2. jegyzetben i. m. 7. p. 25. Uo. 26. Lesenyi Ferenc: Erdőgazdasági politika. In: A mai magyar földmívelésügyi igazgatás. A X. közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Szerk. : Mártonffy Károly. Bp. 1944. 344. p. 27. 1900. évi párizsi nemzetközi kiállítás. A Magyar Korona Országai „erdészet "-i kiállításának részletes katalógusa. Bp. 1900. 7. p. 28. A 3. jegyzetben i. m. XXVI -XXVII. p.