Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform

1. táblázat Művelési ág A földbirtokok összes területe kh A földreform során igénybe vett terület kh Az igénybe vett terület az öszszes terület %ában Az igénybe vett terület az egyes művelési ágak %-ában Szántó 9 762 974 2 879112 29,5 51,4 Kert 219 083 42 056 19,2 0,8 Rét 1 104 306 345 133 31,3 6,2 Szőlő 355 127 46 045 13,0 0,8 Legelő 1 700 632 550 060 32,3 9,8 Erdő 1 922 458 1 406 210 73,1 25,1 Nádas 49,924 29 008 58,1 0,5 Terméketlen 967 340 302 021 31,2 5,4 Összesen 16 081 844 5 599 645 34,8 100,0 2. táblázat Az elkobzott A megváltott földbirtokok száma területe kh %-a száma területe kh %-a Dunántúl 29 726 265 922 48,8 10 889 2 318 603 45,8 Alföld 13 040 254 451 47,2 14 759 1 894 163 37,4 Észak 479 21 798 4,0 6 612 847 708 16,8 43 245 539 171 100,0 32 260 5 060 474 100,0 kobzások száma ott azért több, mint kétszerese az alföldinek, mert a sváb volksbundisták nagyobb része ugyancsak a Dunántúlon élt. Az Alföldön viszont népellenesség, háborús bűncselekmény, hazaárulás címén kobozták el a legtöbb birtokot. A megváltott birtokok átlagos nagysága az Alföldön jóval kisebb volt, mint a Dunántúlon. A földbirtokosokkal folyó küzdelemben a szegényparasztok szolidaritása sehol, még átmenetileg sem bomlott meg. De ha egységesek voltak is a birtokosokkal szemben, az egymás közötti vitát, ellentétet, helyenként viszályt nyomon lehet követni a földreform egész történetének folyamán. Ki jogosult elsősorban a földre, hogyan osszák szét a nagybirtokot ? E kérdésben nem egyhelyütt kerültek szembe