Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában
háborúig konkurráltak az olajgyárakkal. 277 A napraforgótermelés 1931-től vált exportképessé. 27d 1931-től 1935-ig évenként 40 000 t magot és 5000 t olajat exportáltak Észak- és Nyugat-Európába. 279 A napraforgó termesztése a második világháború után tovább emelkedett Romániában. 1940—-48 között 326 000 ha-ra terjedt ki művelése, 230 ami újabb kiváló tulajdonságú szovjet nemesített fajták felhasználásával az 1960-as évekre 450 000 ha-ra emelkedett. 281 Ma a napraforgó termesztésére igen kedvező déli országrészeken, főként a csernozjom talajon folyik a legjelentősebb művelése. Fontos központjai Munténia, Olténia síkságai, a Bánság, Bihar és Dobrudzsa, amelyek a vetésterület döntő hányadát alkotják. 282 Bulgáriában a napraforgóművelés az első világháború idején jelent meg. A növényi olajszükségletet a dió, szezám és oliva fedezte. A háború éveiben az állami takarmány megcsappanása és az olajbehozatal akadozása arra kényszerítette a kormányzatot, hogy a napraforgó művelését állami beavatkozással megindítsa. Mindenekelőtt a kis gazdaságokban honosodott meg művelése, részben szegétynövényként. 283 1 920-ban 4800 ha napraforgót műveltek, ami 1928-ra 71 200 ha-ra növekedett. A bolgár kormányzat védővámokkal és több kedvezménnyel segítette elő a napraforgó további elterjedését. Ennek eredményeként 1936-ban 156 000 ha-t vetettek be napraforgóval, ami az egész művelésterület 3 %-a lett. 284 A fő művelésterületek kezdettől a Duna-medence és a Fekete-tenger partjának vidéke. Legjelentősebb művelése Sumen körzetében (Ruszcsuk Sumen, Várna) és Burgasz vidékén alakult ki, ahol az országos termés felét aratják. 285 A Duna-medencében Vratza, Plevén lett a termesztés központja. Általában a dél-bulgáriai területeken vált jelentékenyebbé kultiválása. Az olajfeldolgozás is fejlődésnek indult. Míg 1925-ben kizárólag paraszti olajütőkben préselték a napraforgót, a következő évtizedben már Szófiában, Plovdivban, Burgaszban és Ruszcsukban olajgyárak szolgáltak a napraforgó korszerű feldolgozására. 286 Az 1930-as években a napraforgómag- és olajkivitel is megindult Olaszország, Hollandia, Németország felé. 287 Bulgária napraforgóművelése jelenleg 250 000 ha-nyi területen folyik, 350 000 t olajos mag termesztését eredményez ve. 2iö Dél-Európa egyre számottevőbb napraforgótermesztését az utóbbi időben Jugoszlávia növeli. Itt 1934-ben még csak 2600 ha volt vetésterülete. A háborús gazdálkodásra való áttérés eredménye 1938—39-ben 19 500 ha területű napraforgó művelésbe vételében mutatkozott meg. A háború alatt müvelésterülete tovább nőtt, központi területe Nyugat-Bánátban jött létre. 289 1948—52 között a napraforgóval bevetett terület meghaladta a 100 000 ha-t és 1954-re 125 000 ha-t ért eL 277. Frunzänescu, A.: Importanta si rentabilitatea principalelor plante oleaginoase in Románia. Bukaresti, 1934. 76. p. 278. Dan, A. — Torge, D.: i. m. 5. p. 279. Bosenberg, Benno, i. m. 23 — 24. p. 280. Boguslawski, Eduard: Ölfruchtbau. In: Handbuch der Landwirtschaft 2. Szerk: Scheibe, A. Berlin-Hamburg, 1953. 322. p. 281. Pusztovojt, V. Sz.: i. m. 7. p. 282. Dan, A.-Torge, D.: i. m. 29. p. 283. Hackbarth, J.: i. m. 127. p. 284. Zimmermann, H. — O.: i. m. 15. p. 285. Bosenberg, Benno: i. m. 28. p. 286. Bosenberg, Benno: i. m. 29. p. 287. Zimmermann, H. — G.: i. m. 15. p. 288. Pusztovojt, V. Sz.: i. m. 7. p. - Bado Sándor: i. m. 1126. p. 289. Rosenberg, Benno: i. m. 13. p.
