Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig
81. Esztergom—Kovácsi (Komárom m.) A vasútállomás mellett románkori templom és temető. Az 1890-es évek óta több ízben folyt itt ásatás, majd 1954—55-ben Zolnay László Szepessy Géza részvételével tárta fel teljesen, amikor a templomban és körülötte több mint 120 sír került napvilágra. 236 A sírokban több ízben kerültek elő magvak: a 30., 58., 63. és 68. számú sírokban a csontvázon a válltól a medencéig elszórva voltak búzaszemek, a 75. és a 123. sírban a sírgödör fenekén. A bolygatott 74. sírnak az épen maradt jobboldalán és az 54. és 70. sírban közelebbről meg nem határozott helyről említenek búzaszemeket. A VII. számú csecsemősír mellett egy elszenesedett őszibarack mag is volt. A sírok kormeghatározása még nem történt meg, de a 30., 68. és 70. sírokat I. Istvánkori dénárok a XI. századba keltezik. A sírokban talált magvak nincsenek meg. A déli toronyból azonban fennmaradtak magvak, erről viszont az ásatási napló nem emlékezik annyi bizonyos, hogy ebben a toronyban nem voltak sírok. 237 Mivel a templom a XVI. század után pusztult el, így ezeket az eddigiek alapján a XI—XVI. század közé helyezhetjük. 238 Lehetséges azonban, hogy ezek a magvak az ugyanitt levő, a templomot megelőző településből származnak. A déli torony maglelete búzából és rozsból állt, ezek aránya 4 :1 : Búza — Triticum sp. kb. 8 cm hosszúságban összesült, egyberagadt búza és rozs vegyesen. A búzaszemek zömökek, egy részük majdnem kerek. Erősen puffadtak. Rozs — Secale céréale L. Az előzőhöz hasonlóan duzzadt és égett szemek. Némelyik karcsú, vékony, többsége azonban közepesen hosszú, zömök. Az itt levő, korábbi településből még egy kenyér és egy magleletet ismerünk, utóbbiakat Zsák Zoltán a következőkben határozta meg : „A hosszúkás, barázdás magvak egytől egyig árpaszemek — Hordeum vulgare L. Az igen rövid hengeres magvak az ősrégen jól ismert kultúrnövénynek, a lóbabnak — Vicia Faba L. apró szemű változatát képviselik: var. minor Beck." 239 82. Esztergom—Vár (Komárom m.) Méri István és Kovalovszki Júlia ásatása 1962-ben. 240 A kaszárnyaépület pincéjében a 2. padlószinten XVI—XVIII. századi cserepekkel együtt 4—5 liternyi mag került elő. 241 A kivett minta alapján: Árpa — Hordeum sp. 7 db. Valamennyi csupasz, törött szem. Közönséges búza — Triticum aestivum L. 4 db. Egy szem ép, aránylag apró, a többi töppedt. Köles — Panicum miliaceum L. 160 cm 3 . A köles fele hántolt, másik része hántolatlan, toklászos szemekből áll, utóbbiak ovális alakúak. A sima külső tokiász a belső tokiász szélére hajlik. A hántolt köles majdnem kerek, oldalra fordítva mindkét része domború. A csíra a szemek közepéig ér, besüppedve látható, a szemek egy részénél azonban kitört. Fakó muhar — Setaria glanca (L.) Beauv. 15 db. Valamennyi toklászos szem. A tokiászok felülete haránt ráncolt. A külső tokiász domború széle a sík belső tokiászt takarja. Néhány szem felülete sérült, repedezett. Fehér libatop — Chenopodium album L. 135 db. Kerek, 236. Zolnay László: Pénzverők ós ötvösök a románkori Esztergomban. Arch. Ért. (1965) 92. évf. 148—161. p. 237. Szepessy Géza és Zolnay László ásatási jelentései. MNM Adattár. 80. E. II. 238. Zolnay László közlése. — A leletek az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban vannak 239. A magvakat említi Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. (RF SerII. 12.) Bp. 1964. 40. p. — Zsák Zoltán 1960.1. 22.-én kelt kéziratát Méri István adta át közlésre. A kézirat és a leletek a MNM-ban vannak. 240. Méri István: RF (1963) 16. évf. 66. p. 241. Kovalovszki Júlia közlése. — A leletek az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban vannak. i* 51
