Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig
V. RÓMAI KOR 38. Balatonberény (Somogy m.) Sági Károly ásatása. A IV. századi temető 2. sírjában gyümölesmaradványok kerültek elő, Füzes F. Miklós meghatározása szerint: Dió — Juglans regia L. Körte — Pyrus s}). cultv.™ 8 39. Budakalász—Luppa csárda (Pest m.) Nagy Lajos ásatása 1932—34 között. Későrómai őrtorony a Duna jobb partján. 378 körül tűzvész pusztította el, a pillérek által tartott tetőszerkezet a padláson felhalmozott gabonaneművel a torony belsejébe zuhant. A gabona még „száron" volt, kicséplés előtt, az ásató leírása szerint „mázsaszám". Több cserépedény is előkerült gabonával tele. Nagy Lajos leírása szerint búza, zab,köles, borsó és rozs volt megállapítható. 169 A megmaradt szenült magvak a kivett minta alapján a következők : Árpa — Hordeum sp. 39 db. Égett, felpuffadt, közepes nagyságú szemek. A pelyvás felület több helyen sérült, szétrepedt. Tengelyük egyenes, a szemek csúcsa ferdén lemetszett. A csíra a legtöbb szemnél kiesett. Közönséges búza — Triticum aestivum L. 80 cm 3 . A búzaminta háromnegyed része apró, zömök, kissé felpuffadt. Háti részük domború, a csírapajzsnál kissé kiemelkedő. Hasi barázda sekély, a hasi vonal egyenes. A csírapajzs meredek, a csíra gyököcskés része a csírapajzsból kinyúlik. Csúcsuk kissé sarkosan lekerekített, rajtuk csúcsi szőrpamat nem látható. A szemek egynegyed része között igen aprók, aránylag keskenyek is vannak, amelyek az előbbiektől morfológiailag eltérnek. Hátuk ormós, a csírapajzs felett alig emelkedő oldaluk a csúcsa felé horpadt, kissé összenyoniottaknak látszanak. Hasi barázda sekély, egyes szemeknél szétnyílt. Csúcsuk tompán hegyes, a csúcsi pamat a szemek egy részén megmaradt. Csírapajzsuk a szemekhez viszonyítva nagy, ovális alakú. A szemek felülről nézve aszimmetrikusak, kissé féloldalra dőlnek. Rozs — Secale cereale L. kb. 2 liter. A szemek többsége vékony, közepesen hosszú. Hátuk sima, domború, vagy oldalról kissé horpadt. A hasi barázda keskeny, a szemek egy részénél szétnyílt. Csúcsuk sarkosan lekerekített. A csíra a szem kb. egyötöd részét foglalja el. A szemeken kívül kisebb mennyiségű összeégett kalász is megmaradt, amelynek szétszedésekor néhány töredékes és két majdnem teljesen ép kalász sötétbarna, félig szenesedett állapotban került elő. Vadrozs? •— Secale silvestre Host.? 0,5 liter. Az előbbiekhez hasonlóak, de azoknál jóval kisebbek, oldalról összenyomottak, keskenyek. Hasi barázdájuk keskeny, csúcsuk csapott. A csíra kb. egyharmada a szem hosszának, lándzsás alakú, vége hegyes. Sudár borsó -— Pisum elatius Stev. 1 db. Kissé hosszirányban megnyúlt, majdnem teljesen gömbölyű. Felülete sima, hosszában megrepedt. A köldök lekerekített ék alakú. Konkoly — Agrostemma githago L. 24 db. Ép, aránylag kis magvak. A mag 168. Sági Károly: RF (1965) 18. évf. 26. p. — Sági Károly—Frech' Miklós: a 10. jegyzetben i. m. 47. p. — Sági Károly—Füzes F. Miklós: a 24. jegyzetben i. m. 93, 94. p. — A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeumban vannak. 169. Nagy Lajos: Pest város eredete. Előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról. Tanulmányok Budapest Múltjából. Bp. (1934) 3. évf. 7. p. — U. a.: Az aquincumi múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923—1935. években. BpRég. (1937) 12. évf. 171. p. — £7. a.: Gazdasági élet. (Budapest története 1. Budapest az ókorban 2.) Bp. 1942. 653. p. — A leletek a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban vannak. 3* 35
