Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

kat. A Denevérág aljában is végzett ásatásokat: a humuszréteg alatt vörös iszap, ez alatt 5 cm vastagságban búzatörekhez hasonló anyag volt, a törek alatt hamu, szén, cserepek. Utóbbiakat Nyáry tatár járáskoriaknak tartotta.

154 A későbbi ásatások során a Denevérágban Tompa a bükki-kultúra nyomait találta,

155 majd 1937-ben Gallus Sándor ugyanezt állapította meg.

156 Mivel azonban a Nyáry által közölt képek szerint a magvakat tartalmazó fülkék a járószint fölött voltak, azokkal rétegtanilag tehát nem függtek össze, az itt talált neolitikus leletek nem dönthetik el a magvak korát, vagyis a kormeghatározás terén semmi támaszpontunk sincs. c) „Szidtán pamlagja". 1959-ben a barlang bejáratától több mint 2 km-re, kb. egy órányi járásra a barlang mélyén a Szultán pamlagja nevű hely felett a Kupolateremben Jakucs László és Patek Erzsébet talált kora vaskori A — B fokozatú cserepeket. Az egyikben elszenesedett gabonaszemek is voltak, Patek megállapítása szerint ezek is a kora vaskorba tartoznak. Ugyanitt még XII—XIII., valamint XVIII—XIX. századi cserepek is voltak, de ezeket jól el lehetett különíteni a kora vaskoriaktól

157

. A lelet árpa — Hordeum sp. szemekből állt. Még egy szenült magleletet kell említeni, amelynek pontos lelőhelyét és lelőkörülményeit nem ismerjük, de valószínűleg az 1930-as évekből, Kadic Ottokár ásatásából származik

158 : Tönkebúza — Triticum dicoccum Schrk. 6. db. Jellegzetes alakúak, alapi és csúcsi részükön elhegyesednek. Hosszú oldalukon kissé lapított, domború hátú szemek. Hasi barázda ívelt, hasi vonaluk homorú. A csúcsi pamat jól látható. Négy szem a tokiásszal volt együtt az összesült pelyvák maradványa között. Felülről nézve kissé féloldalasak. Köles — Panicum miliaceumJj. 12. db. A csíra a szem közepéig benyúlik, a szemekben maradt, a hő hatására besüppedt. Sudár borsó — Pisumelatius Stev. 1 db. A mag kissé megnyúlt, oldalt kissé lapított, felülete sima, a héj hiányzik. Lednek — Lathyrus sp. 1 db. A maghéj hiányzik, ovális alakú. A gyököcske hiányzik. 33. Bakony szentkirály — Zöröghegy (Veszprém m.) Nováki Gyula ásatása 19öü-ban. Kora vaskori erődített lakótelep keleti szélén egy kisebb gödröt kitöltő földben kevés mag volt:

159 Búza — Triticum sp. 5 db. Közülük 4 szem leginkább a Triticum dicoccum Schrk.-hoz hasonló, azonban valamennyi sérült, repedezett felületű. A szemek háta domború. Hasi barázda vékony, hasi vonaluk egyenes. Csúcsi végük lekerekített, a csíra felé eső részük elhegyesedő. A szemek felülről nézve kissé féloldalra dőlnek. Egy szem valószínűleg Triticum monococcum L., a többitől eltérően magas, ormóshátú, hasi vonala domború, csúcsa elhegyesedő, de a csíra felé eső része letörött. 154. Nyáry Jenő: a 3. jegyzetben i. m. 156—164. p. 155. Tompa, Ferenc: a 110. jegyzetben i. m. 19, 20. p. 156. Banner János: Az újabbkőkori lakóházkutatás mai állása Magyarországon. Arch. Ért. (1943) 10. p. 157. Patek Erzsébet: RF (1960) 13. évf. 32. p. — U. a.: Jelentés az Aggteleki barlangban 1959. nov. 27.-én végzett terepbejárásról. Kézirat. MNM Adattár 1/1960/51. — Jakucs László: A faggyúfáklyás expedíció. Bp. 1962. 48—51, 55. p. Ugyanitt a magvak képe is közölve van. 158. Vértes László adta át a MgM-nak. 159. Közöletlen ásatás. — A leletek a MgM-ban vannak. 3 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 33