Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

meghatározása szempontjából fontosak. A barlangban három helyen kerültek elő magvak, a lelőhelyeket külön-külön tárgyaljuk. a) „Csontház" és „Folyosó". Nyáry Jenő 1876 augusztusában kezdte meg itt az ásatásait, majd ugyanezen év szeptemberében folytatta. Mindkét esetben sírok mellett talált magvakat. A részletekre még visszatérünk, de addig is ezek könnyebb megértése érdekében a későbbi kutatásokat át kell tekintenünk. Mint Lengyelnél, úgy itt is a kormeghatározás körül van a legnagyobb zavar. A sok ásatás ellenére sem látunk tisztán, mert egyetlen ásatásról nem maradt fenn részletes feljegyzés vagy rajz, aminek segítségével eligazodhatnánk. A barlang több korszakban lakott volt, a leleteket pedig az ásatok nem mindig tartották külön. Nyáry 1876 augusztusi ásatásának első híradásában, melyben már a magvakat is megemlíti Deák Farkas, a leleteket kőkoriaknak határozták meg.

122 Maga Nyáry a Csontház mellett a Folyosón feltárt négy sor sír közül, melyek mellett a magvak előkerültek, a két belsőt a bronzkorba való átmeneti időből, a két külső sort pedig a kőkor végéről származtatja.

123 Ennek a meghatározásnak azonban már abban az időben voltak ellenzői. Rudolf Virchow az általa megvizsgált két koponya alapján felveti annak a lehetőségét, hogy talán jóval fiatalabb koriak.

124 A magyarok közül Kossuth Lajos foglalkozott részletesen Nyáry könyvével. A sírok neolitikus származását ő is kétségbe vonja, elsősorban azért, mert a nyújtott csontvázak nem illenek bele a neolitikum zsugorított sírjai közé, és vas-, illetve történeti koriaknak tartja őket.

125 1910—-12-ben ismét ásatásokat végeztek, Kadic Ottokár és Márton Lajos vezetésével: a Folyosóban alul neolitikus, felül bronzkori réteget állapítottak meg.

126 A Nyáry által kiásott sírokkal Tompa Ferenc is foglalkozott, és ezek korát teljesen bizonytalannak tartotta,

127 a saját ásatásán pedig a 20-as évek végén a Csontházban, tehát a sírok helyének környékén a következő rétegződést állapította meg : alul bükki-kultúra, felette kora vaskori, legfelül pedig középkori leletek voltak. Ugyanitt egy nyújtott csontvázat is feltárt, ujján lapos bronzspirálissal, a körülötte előkerült kora vaskori leletekről pedig feltételezi, hogy a sírokhoz tartoztak.

128 A Csontház és Folyosó sírjait Vértes László kora vaskoriaknak tartja, de ezt nem indokolja meg.

129 Korek József és Patay Pál e sírok korát meghatározhatatlannak vélik, mindenesetre az újkőkort kizártnak tartják, mert az egyik koponyán rézoxid nyomok voltak.

130 122. Deák Farkas: Jelentés a kutatások eredményeiről. (A Magyar Történelmi Társulat 1876. évi aug. .21—28, vidéki kirándulása Gömörmegyében) Bp. 1876. 56—57. . 123. Nyáry Jenő: a 3. jegyzetben i. m. 86. p. 124. TJ. o. 76, 78. p. 125. Kossuth Lajos : Tanulmányok báró Nyáry Jenő „Az aggteleki barlang mint őskori temető " czímű munkája felett. Arch. Ért. (1883) u. f. 2. évf. 196, 200. p. — Kossuth véleményével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a zsugorított temetkezés valóban jellemző a neolitikus temetőkre, de előfordul néha a nyújtott temetkezés is. 126. Kadic Ottokár: Jelentés az aggteleki Baradla-barlangban 1910-ben végzett rendszeres ásatásokról. Földtani Közlöny, Bp. (1911) 41. évf. 665—668. p. — Márton, Lajos: Die wichtigsten Resultate vor- und frühgeschichtlicher Forschung in Ungarn (1911). Praehistorische Zeitschrift. (1912) 4. évf. 178—179. p. — Hillebrand Jenő: Az aggteleki Baradla-barlangból újabban kikerült anthropológiai anyag ismertetése. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. (1913) 14. évf. 331 - 334. p. 127. Tompa, Ferenc: a 110. jegyzetben i. m. 19, 20. p. 128. Tompa, Ferenc: a 31. jegyzetben i. m. 37, 106, 107. p. 129. Vértes László: Az aggteleki barlang mint az ősember lakóhelye (Jakucs László: Aggteleki cseppkőbarlang. Bp. 1952), 30—32. p. 130. Korek József—Patay Pál: a 121. jegyzetben i. m. 20. p.