Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Takács Imre: A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889—1919)

Az agrárirányú iskolán kívül ismeretterjesztés intézményei voltak időszakunkban : 1893-tól kezdve a magyaróvári gazdasági akadémia és a nég}" gazdasági tanintézet tanáraiból alakult gazdasági tanácsadóbizottságok (68.293/1893. F. M.), az 1896 óta létesített 8—-30 kh kiterjedésű népies mintagazdaságok; 1897-ben megnyílt a szemléltető mezőgazdasági oktatás világhírűvé vált intézménye : a Mezőgazdasági Múzeum (13.352/1896. F. M.); 1899-ben intézkedés történt gazdasági népkönyvtárak szervezéséről és ellenőrzéséről (12.188/1899. F. M.); az 1906/7. év telén kezdődött a gazdasági vándorkönyvtárak működése; 1908-ban földművesek részére tudakozó irodát szerveztek a minisztérium épületében (5.970/1908. F. M.). Kísérletügy A különálló Földmívelésügyi Minisztérium létesítése előtti években még főként a szakoktatás körében működő tanárok foglalkoztak mezőgazdasági kísérletezéssel, bár volt már néhány önálló kísérletügyi intézetünk is. A szaktanárok azonban első és fő feladatukon, a tanításon kívül alig szentelhettek elég időt a tudományos kísérleteknek. Ezért a minisztérium fokozatosan számos önálló kísérletügyi intézetet szervezett. A 90-es évektől az első világháború végéig a következő mezőgazdasági kísérletügyi intézetek keletkeztek Magyarországon: Rovartani Állomás (Budapest, 1890), Növénytermelési Kísérleti Állomás (Magyaróvár, 1891), Országos Chemiai Intézet és Központi V egykísérleti Állomás (Budapest, 1892), Madártani Intézet (Budapest, 1893), Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás (Budapest, 85.124/1896. F. M.j, Dohánytermelési Kísérleti Állomás (Debrecen, 56.608/1897. F. M.), Központi Erdészeti Kísérleti Állomás (Selmecbánya) és 4 külső erdészeti kísérleti állomás (12.650/1897. F. M.), Növényélet- és Kórtani Állomás (Magyaróvár, 16.257/1898. F. M.), Gyapjúminősítő Intézet (Budapest, 7.801/1898. F.M.), Szeszkísérleti Állomás (Kassa, 1899), Tejkísérleti Állomás (Magyaróvár, 1901), Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás (Budapest, 1906), Kender- és Lentermelési Szakintézet (Budapest, 1906), Szőlő- és Borgazdasági Kísérleti Állomás (Budapest, 13.348/1907. F. M.), Vető magtermesztési Intézet (Magyaróvár, 1909), második Szeszkísérleti Állomás (Gödöllő, 1909), Növénynemesítő Intézet (Magyaróvár, 1910), Gyógynövénykísérleti Állomás (Budapest, 46.516/1918. F. M.). A kísérletügyi intézetek működésében szükséges összhang és rendszeresség biztosításáról, valamint azok egységes szakirányításáról 1897-ben Mezőgazdasági Kísérletügyi Központi Bizottság létesítésével gondoskodott a miniszter; 1914-ben Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanács került az említett bizottság helyébe. A kísérletügyi intézetek eredményeinek publikálására 1898-ban Kísérletügyi Közlemények c. tudományos folyóiratot indítottak. A felsorolt kísérletügyi intézetek működése a mezőgazdasági célú, alkalmazott természettudományi kutatások tekintetében csakhamar külföldön is megbecsült nevet szerzett a magyar tudományosságnak

32 A Földmívelésügyi Minisztériumban 1905-ben szervezett kísérletügyi osztály néhány év alatt „az egész világon a negyedik rangra" emelte a magyar mezőgazdasági kísérletügyet.

33 32. Károly Rezső: A magyar mezőgazdasági kísérleti intézetek ismertetése. Bp. 1922. 12. p. 33. Degen Árvád: Darányi Ignác dr. 1849—1927. Bp. 1927. 8. p.