Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Takács Imre: A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889—1919)
állomással. Ugyanezt a célt szolgálta az ún. bérmének kihelyezése és a községek, városok méntelepekről történő kedvezményes ménvásárlásainak lehetővé tétele is. A minőség javításában az angol és az arab félvérekre helyezte a minisztérium a fő súlyt ; a hidegvérű lovak köztenyésztését Vas, Zala és Somogy megyék területére, valamint Sopron és Baranya megyék egyes járásaira korlátozta. A hazai lóállomány 1911-ben 2 320 271 volt, ami az 1895. évihez képest 1,7%-os emelkedésnek felel meg. Sertéstenyésztés Tenyészkanok beszerzésének könnyítésére a minisztérium községeknek 30°/ o-os árkedvezményt adott, továbbá a kerületi állattenyésztési felügyelőség, 1908-tól kezdve a gazdasági felügyelőség útján kedvezményes áron, esetleg ingyen is osztott ki az állami tenyészetekből kansertéseket köztenyésztési célra. 22 A sertéstenyésztés terén időszakunk végéig a zsírsertés (mangalica) volt túlsúlyban Magyarországon, 1911-ben az állománynak 80,3%-a zsírsertés és 19,7 %-a hússertés. Utóbbi fajtájúakat egyes nagyobb birtokosok importáltak, amihez kedvezményeket vehettek igénybe. Sertéstenyésztésünk az 1911. évi felvétel idejére már kiheverte azt a súlyos csapást, amelyet a sertéspestis következtében az 1895. évi állatszámlálás utáni esztendőkben elszenvedett, s 7 580 446 darabbal megközelítette a vész kitörése előtti legnagyobb létszámot. J uhtenyésztés Községek, egyes testületek az állami tenyészetekből a kerületi állattenyésztési felügyelőség, 1908-tól kezdve a gazdasági felügyelőség útján kedvezményes áron, esetleg ingyen juthattak tenyészkosokhoz, a fejősjuliászatok pedig termékeik értéke sítéséhez kaphattak segítséget. A minisztérium az 1894-től kezdve rendezett gyapjúaukciókat szakközegeivel ellenőriztette. Bár a termelt gyapjúnak csak mintegy 10 %-a került az aukciókon eladásra, az itt kialakult jobb árak irányadóak voltak azokra a gyapjútételekre is, amelyek másutt keltek el. 23 A belterjesebb gazdálkodás terjedése és a gyapjúárak csökkenése folytán 1895-ig a juhtenyésztés nagymértékben visszaesett Magyarországon, ettől kezdve stagnált, majd 1905-től némi emelkedése következett be. 24 Az 1911. évi állomány 8 548 204 juh volt. Barom filenyésztés A baromfitenyésztés fejlesztéséért kevesebb történt a századfordulón, mint pl. a méhészet érdekében, és elenyészően kevés a selyemtermelés fellendítésére hozott anyagi áldozatokhoz képest. Sem a nagy-, sem a középbirtokokon nem karolták fel a baromfit, a parasztság pedig minden más háziállatnál jobban elhanyagolta azt. Még leginkább egyes föld nélküli baromfitartók hallgattak az állományok javítását célzó tanításokra. 1890-ben külön előadót kapott a Földmívelésügyi Minisztériumban a baromfitenyésztési ügykör, ugyanebben az évben a miniszter felkérte a vármegyei gazdasági egyesületeket baromfitenyésztési bizottságok alakítására, majd 37.400/1894. sz. körrendeletével felhívta a törvényhatóságokat, hogy a baromiak fertőző betegségei elleni védekezés céljára szabályrendeletet alkossanak. 22. A földmívelésügyi miniszter intézkedései. Gazdasági Lapok. 1910. 259. p. 23. Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Bp. I960. 300. p. 24. Rácz Mihály: Magyarország juhtenyésztése. Bp. 1914. 22. p.
