Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig
részletesen: Tönkebúza — Triticum dicoccum Schrk. Alakor — Triticum monococcum L. Kétsoros árpa — Hordeum distichon L. Cicorlencse — Vicia Ervilia L. 101 Az utóbbi években Csalog Zsolt gyűjtötte be az alábbi szórvány megszenesedett magvakat: 102 Árpa —• Hordeum distichon L. 0,5 liter. A szemek többsége toklászos, egyenes tengelyű. A háti tokiászon végig húzódó erek jól láthatók, egyes szemeknél a hasi tokiász között elhelyezkedő talpserte is megmaradt. Néhány szem csupasz, a tokiász letöredezett, valamennyi kissé puffadt. Közönséges búza — Triticum aestivum L. 1 db. Háta domború, egyenes. Hasi vonala egyenes. A hasi barázda szétnyílt, aránylag mély. A szem csúcsa lekerekített, rajta szőrpamat látható. A csírapajzs ovális, kissé felpuffadt. Köles —Panicum miliaceum L. 2 db. Jellegzetes alakú, toklászos szem. Vadrepce — Sinapis arvensis L. 6 db. Közülük kettő ép, gömbölyű, felületük apróan pontozott. A többi felszíne repedezett. Héla zab — Avena faiua L. 1 db. A tokiász egy része a szemről letört, a benne levő szem szőrökkel borított. A kalászka talpa patkó alakú, a nyelecske vége kiszélesedő, háromszög alakúra lemetszett. Apró szulák — Convolvulus arvensis L. 1 db. Szabálytalan gömb alakú mag, felülete gödörkés, érdes. Köldökénél a mag ferdén levágott. Szulák keserűfű — Polygonum Convolvulus L. 2 db. Az egyik makkocska lepellevéllel borított, a másik felülete finoman pontozott három élű, két vége elhegyesedik, középső részénél a legszélesebb. Kissé duzzadt, héja felrepedt. Stanczik Ilona a szerzőkkel 1967-ben az omladozó partoldalról a felszíntől számítva 85 cm mélyen a füzesabonyi-kultúra rétegéből az alábbi, egy csomóban levő magvakat gyűjtötte: 103 Tönkebúza — Triticum dicoccum Schrk. 3 db. Apró szemek, felületük sérült, a csíra kiesett. Háti rész aránylag magas. A szemek mindkét vége elhegyesedő, hasi barázdájuk keskeny, a hasi vonal kissé homorú. Búza — Triticum sp. 60 cm 3 . Valamennyi törött. Imola — Centaurea sp. 1 db. A kaszat hosszúkás, hengeres alakú, elhegyesedő tövű, oldalán kicsi öböllel. Csúcsa egyenesre vágott, kerek, a bóbita hiányzik. Rozsnok — Bromus sp. 1 db. Felülete sérült puffadt. Szulák keserűfű — Polygonum Convolvulus L. 7 db. Három élű makkocska, felületük finoman érdes, két végük elhegyesedő, középen a legszélesebbek. Két makkocska lepellevéllel borított. III. BRONZKOR — KORAI VASKOR 30. Gerjen—Várad (Tolna m.) A Duna árterében emelkedő domb 223 cm vastag rétegződésű őskori lakótelep1890-ben 2 m mélyen tűzhelyet tárt fel Wosinsky Mór. Különböző leletek társasa, gában az egyik edény töredékében elszenesedett búzaszemek voltak. Ugyanitt egy másik kutatóárokban 137 cm mélyen egy vastag falú edény darabjai között ugyancsak elszenesedett búzaszemeket talált. Erről a lelőhelyről bronzkori edények képét közli, de említ „holdsarlókat" is, amilyenek a lengyeli telephelyen is előfordulnak. 104 így ezen a dombon a bronzkor és a korai vaskor van képviselve, e két korszak idejéből származóknak tekinthetjük az említett magvakat is. Wosinsky még bronzkori szenesedett makkot említ innen. 105 101. Tempír, Zdenek: a 44. jegyzetben i. m. 73—76. p. 102. A leletek a szolnoki Damjanich János Múzeumiján vannak. 103. A leletek a MgM-ban vannak. 104. Wosinsky Mór: Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. 1. köt. Bp. 1896. 414. p. 105. Wosinsky Mór: a 104. jegyzetben i. m. 2. köt. 970. p.
