Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón

Olaszrizlingből 8 holdra, Nagyburgundiból 3 holdra és Chasselas-rouge-ból 3 holdra valót. A tőke- és sortávolság egyébként 125 cm volt, egy-egy kh területre így 3680 tőke jutott.

38 A telepítés első szakaszában kiültetett vesszők összetétele is utal arra, hogy a gazdaság állománya hogyan oszlott meg az egyes fajták között. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a szőlőállomány fajtánkénti összetétele a későbbiek során valamelyest változott. Végül is a terület a 2. táblázatban levő arányok szerint oszlott meg az egyes fajták között.

39 Országos viszonylatban ebből az időből csak a bortermés százalékos megoszlását áll módunkban bemutatni, s ez a következő volt : fehérbor 60, a vörös 18 és a siller 22 %-át tette ki átlagosan az évi borhozamnak.

40 A telepítés után a karózás igényelt jelentős befektetést. Már a telepítést követő első évben, 1894 tavaszán 101 500 db szőlőkarót szállított az erdészet Ászárra, s év végéig ebből 96 000 darabot cövekeltek ki a szőlők mellé.

41 E beruházás összegszerű méretére némi fényt vet Szilárd Gyula egy későbbi megjegyzése, amelyből kiderül, hogy abban az időben ezer darabonként 100 koronát kértek Ászár környékén a szőlőkarókért.

42 A közel 220 ezer tőkét számláló szőlészetben tehát mindjárt az indulásnál csak az első alkalommal —- nem számítva most a gyorsabb amortizáció miatt gyakrabban szükséges felújításokat — ugyanannyi ezer szőlőkaró faanyagának az értéke mintegy 22 ezer koronára rúgott. Már az indulásnál — és később még inkább — arra is nagy gondot fordítottak, hogy a tőkék mellé került karók „igen jó minőségű hasított, tökéletesen kiszárított akácfából" valók legyenek.

43 A hasított akáckarók átmérője átlagosan 4, magassága 220 cm volt. A szőlőkarószükséglet fedezésére egyébként már 1898-ban a gazdaság mellett 20 kh-as futóhomokon akácost létesítettek 44 Az új gazdaságnál azonban nemcsak ilyen „külső", a szőlőtermesztéssel közvetlenül kapcsolatban álló befektetésekre volt szükség. Már a termőre fordulás előtt gondoskodni kellett a feldolgozáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáról is. Egy korszerűen berendezett pincészethez elsősorban egy, a célnak megfelelő épületről kellett gondoskodni. Az uradalom ászári sörháza, amely már az 1850-es évek végén beszüntette termelését,

45 évtizedek óta kihasználatlanul állt. A kissé omladozó, ütött-kopott épület szinte önként kínálkozott arra, hogy az új pincészet magja legyen. Az átalakítási tervek elkészítésére már a 90-es évek derekán felkérték Kácz István borászati felügyelőt, akinek tervei szerint fogtak hozzá a hajdani sörház átépítéséhez.

46 A több egységre tagolódó pince átépítési munkálatai azonban igen vontatottan haladtak előre. Amikor a tőkék a század végén már mind nagyobb tömegben termőre fordultak, és a hatalmas borsajtókból ezerliterszámra ömlött a must, az egyébként is elaggott épület tároló kapacitása egyre szűkebbnek 38. L. a 28. jegyzetben id. forrás. 1894. sz. n., illetőleg: Magyarország szőlőtermelése. A 14. jegyzetben i. m. 111. p. A felügyelő szerint ugyan jogában állna újabb 25 hold betelepítéséhez vesszőt kérni az uradalomnak, a szükséglet egy része azonban fedezhető lesz már a saját szőlőiskolából is, ezért szerinte elegendőnek látszik, ha az uradalom csak 19 hold botelepítéséhez kér vesszőt az államtól. Hasonlóképpen fedezni lehet — írta — a saját szőlőiskolából a meg nem eredt vesszők pótlását is. 39. Szilárd Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 605. p. 40. Magyarország földmívelése. A 15. jegyzetben i. m. 624. p. 41. OL. P. 189. IL Tiszti Számadások Könyve (T. Sz. K.) 1894. Száki Kasznárság. 42. L. a 28. jegyzetben id. forrás. 1900. sz. n. 43. Szilárd Gyula: Utóhang az országos molykongresszushoz. Borászati Lapok. 1912, 54. p. 44. Szilárd Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 605. p. 45. Szabad György: a 2. jegyzetben i. m. 438. p. 46. Magyarország szőlőtermelése. A 14. jegyzetben i. m. 111. p.