Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Balassa, Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII—XIX. században

15. A nyugat-magyarországi ehe vas váza. Bal oldalt: 1825-ből (Wathner J. i.m.) ; jobb oldalt: Savaria Múzeum (Szombathely. Ltsz. 60.99.1) Ez a forma a XVIII. század legvégétől vagy a XIX. század elejétől bizonyos átalakuláson ment át. A háromszögletű talpat ugyanis a kopás ellen vassal vették körül, amint azt a korabeli gazdasági irodalom is ajánlotta: ,,A' megmaradt 2 ujnyi széles talp sín vassal bevonatik, hogy ne kopjék".

163 Egy idő múlva a vastag eketalp szükségtelenné vált, különösen akkor, amikor az eredetileg csak védelemre szánt vaspántokat a sarkakon összekalapálták. Ekkor már csak deszkával töltötték ki a háromszögletű területet. Ez azonban túl vékony volt ahhoz, semhogy a két szarvat bele lehetett volna ékelni, ezért a vasháromszög két hátulsó sarkán vas fület alakítottak ki, melybe a szarvat bele lehetett illeszteni. Ennek használata és karbantartása sok újabb ismeretet követelt a szántótól : „ Csak hogy ne felejtsük el, hogy az újabb szerszámhoz újabb ügyesség és kézfogás kell, mint a régihez".

164 Mindehhez még hozzáerősítették az ugyancsak vasból készült köldököt, melynek felső részén fúrt lyukak a mélység szabályozására szolgáltak. E formánál ritkán találunk címervasat,

165 hiszen ennek funkcióját ellátta a vasköldök. Szórványosan egyes példányokon mégis feltűnik a címervas,

166 sőt az irodalom is megemlékezik róla.

167 Itt áll tehát előttünk az a forma, melyet az eddigi irodalom nyugat-magyarországi eke néven leírt. „Jellemzőjük a kovácsolt vasból készült talp, melynek két szárnya nyitott egyenlőszárú háromszög alakban keretet alkotva fut össze, s itt a csúcsnál van rájuk húzva, a meglehetősen hosszú papucsos, aszimmetrikus alakú ekevas. A szárak egy befutásánál, baloldali szárral egybekovácsoltan derékszögben emelkedik felfelé a köldökvas, és a kormánydeszkát, valamint a gerendelyt tartja".

168 Ez a forma tehát különös átmenetet alkot a faekék és a félvasekék között. 163. Balogh József: Tanakodás az ekéről. 132. Pest. 1836. 164. Balogh József: i. m. 73. 165. Kovács László: i. m. 10. kategorikusan, kijelenti: „Címervas még nincs ezen az ekén. . .". 166. Ilyen pl. a Néprajzi Múzeum. Ltsz. 59. 73. 237. 167. Dénesfalva Sopron m. Mezei Gazdák Barátja. 4(1829): 305—308. 168. Dömötör Sándor: i. m. 160.