Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
N. Kiss István: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon
iugerum föld megmunkálása jut. Ez olyan magas arány, amelynél többet, ezzel a majorsági igaerővel, nemigen lehetett teljesíteni. 5 Két nagy további uradalomban pedig éppenséggel hiányzik a majorsági igaerő; a brodi uradalomban 60 iug. allodiális szántó, a ribnyáki uradalomban 182 iug. allodiális szántó (és 140 iug. „steriles" föld) mellett egyetlen saját ekefogatot sem tartanak. 6 A muraközi uradalomban tehát a majorsági szántók elég nagy részét bérbe adják, vagy egyszerűen pusztán hagyják, saját igaerőt csak annyit tartanak, amennyi éppen elég a művelés alatt álló területhez. Más uradalmakban egyáltalán nincs allodiális igaerő, ott kizárólag robotmunkát vesznek igénybe a majorsági termelésnél. Milyen mértékben fedezte ez az allodiális termelés az uradalom gabonaszükségletét? Az 1680. évből ránk maradt egy kimutatás, mely 6 allodiumban feltünteti a majorsági eredetű, illetve a paraszti adógabonából származó készletek arányát. 7 Allodiális Adó-gabona rozs 1 >úz« árpa zab 2040 kereszt 146 kereszt 95 kereszt 1234 kereszt 1352 kereszt 378 kereszt 399 kereszt 295 kereszt 3515 kereszt 2424 kereszt Bár két kerületnél az adó-gabona kirautatávS hiányos, nyilvánvaló, hogy a muraközi uradalom raktáraiban több a saját termelésű, mint az adóban beszedett gabona. Az össztermést tekintve búzából és árpából sokkal többet, de még a legfontosabb majorsági termékből, a rozsból is hétszer annyit termelnek a jobbágyok, mint az uradalom (13 500—2040 kereszt). Kivételt képez a zab, mert itt a majorsági termés aránya eléri az össztermés 30%-át. Ez a vetésszerkezet az uradalomtól eltartott katonaság és lóállomány szükségleteit tükrözi. Az uradalmi gabonakészletnek alig van piaci jelentősége. Mint a számadásokból kiderül, a muraközi uradalomban öt év alatt (1673—1677) alig adtak el gabonát; búzából, kevertből (mixtúrából) és zabból pl. több éven át semmit sem értékesítettek, egyedül rozsot adtak el rendszeresen, minden évben. Az uradalom jelentős gabonakészlettel rendelkezik, de annak csak tört részét viszi piacra. Csupán rozsból adnak el folya3. Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban OL), Urbaria et Conscription.es (a továbbiakban UC) — az 1670. évre OL UC 95: 48, az 1672. évre OL UC 3 : 5 és az 1673—1674. évre OL ÜC 79 : 4. 4. OL ITC 92 : 13. 5. A csáktornyai iugerum területe ismeretlen. A XVIII—XIX. századi mezőgazdasági szakmunkákban általában 1000—1100 négyszögöles holddal számoltak. Leibitzer szerint egy 50 holdas búzatábla szántási, boronálási és vetési munkáinak elvégzéséhez egy 4 ökrös fogat 64 napi munkája szükséges. Leibitzer: A mezei jószág vagy útmutatás. Pest, 1832. 56—60. 1. 6. OL UC 92 : 13 és UC 93 : 56. 7. Allodia: Floki curia, Strigo, Felső-Kralyovácz, Vularia, Magnus Campus és Martán. OL L T C 79 : 4 és UC 79 : 13. Egy kereszt (crux) = 13 kévével (manipulas). 3. táblázat Az uradalmi gabonakészlet és az eladott gabona aránya, köbölben 1673—1677 Összesen Eladótt %-ban Búza 1471 188,5 12,8 Rozs 8994 977 10,8 Mixtúra 4730 212 4,5 Zab 3409 61 1,7
