Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Valkó Arisztid: A solymári vadászkastély
gyeimét. 1529-ben a pilisi hegyekben rendezett egy nagyobb vadászatot, amely alkalommal bölényeket hajtott lóháton, majd kíséretével Budára jött. Itt személyesen győződött meg a kert és vadállomány siralmas helyzetéről. Akkor már sok helyen nagyobb rések, repedések támadtak a falakon, amelyeken át a vadállatok kiszöktek és a környező erdőkben kóboroltak, nemesek, parasztok, vadorzók akadálytalanul lőtték és fogták össze. 17 Lamberg bejárta a nyéki vadaskertet, a környező erdőket és az orvoslandó bajokról kimerítő jelentéseket küldött Ferdinándhoz. 18 A mohácsi csata után bekövetkezett zavaros politikai helyzet a királyi vadaskertet sem kímélte meg, és további pusztulásba vitte. Lambergen kívül nem volt senki, aki az elhanyagolt erdőkkel törődött volna. Erőfeszítései komolyabb eredményt sokáig nem hoztak. A Habsburgok bizalmasának kevés tekintélye volt ahhoz, hogy a király rendeleteinek mindenben érvényt szerezzen. Többszöri sürgetésének, erélyes fellépésének könyvelhető csak el, hogy a jobbágyok a vadaskert falait javítani kezdték, eltorlaszolták a nagyobb repedéseket, és tizennyolc vaddisznót, két szarvast vissza tudtak még terelni. A többi vad, amely nem esett a vadorzók kezébe, szétszóródott a környező erdőkben. A nyéki vadaskertbe Hunyadi Mátyás uralkodása idején, több ország vadfajait telepítette le. Kádár Zoltán a „Mediciek állatseregletei..." című tanulmányában 11 * a Corvinák gazdag állatillusztrációiból azt a következtetést vonta le, hogy az illuminátorok a miniatúrákon, a vadaskertben fellelhető állatokat örökítették meg. A vadaskert sorsa a továbbiakban is foglalkoztatta Lamberget, aki nemcsak itt, de a környező erdőkben is vaditatók, védőházak építtetéséhez kért engedélyt Ferdinándtól. Az erdők karbantartásához Solymár és a környező falvak jobbágyait kívánta igénybe venni. . . A solymári vadászkastély történeti szerepét ez a rövid vázlat a levéltári és egyéb kutatások, valamint a Helytörténeti Gyűjtemény vadászati és régészeti emlékanyagára építi. 17. Nemesek, jobbágyok vadászatát az 1504. évi IS. tc. szabályozta. Ha a jobbágyot vadorzáson rajtakapták, azon a földesúr 3 forint bírságot hajtott be. A parasztok vadorzáshoz nyilat, íjat használtak, és különféle vadölő, vadfogó szerszámokat, csapdákat készítettek. Használták még az ólmosbotot, hajítófát, parittyát, madarász-hurkot, lépet stb. 18. Thallóczy Lajos: Lamberg Kristóf I. Ferdinánd király fővadászmestere Budán. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. Bp. 1894. 1. évf. 111—124 p. „ . . .Erdők amelyeket Buda körül védek meglehetősen bővelkednek vadban, Solymár és l'rhidja felé, mind Bakics Pálé ..." 19. Kádár Zoltán: A Mediciek állatseregletei és Mátyás király vadaskertje. Búvár. Bp. 1966. (2). 74—77. p.
