Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Valkó Arisztid: A solymári vadászkastély

A SOLYMÁRI VADÁSZKASTÉLY (Vadászatok Solymáron és környékén a XV—XVI. században) VALKÓ ARISZTID A vadászat mind a mai napig lényeges része a mezőgazdaságnak és ezen keresztül tágabb értelemben a nemzetgazdaságnak. Szerepe és jelentősége természetesen sokat változott a századok folyamán, A Solymár községben álló egykori királyi vadászlak romterületének felkutatásával, a régészeti leletek kiértékelésével, a környékén lefolyt vadászatok történetével hosszú ideje foglalkozom. Alábbiakban ez irányú kutatásaim eredményeit kívánom összegezni. A Pest megyei Solymár községhez tartozó Várhegyen (Mátyáshegy), és a körülötte elterülő dombos oldalakon i. e. all. évezred közepe táján a vatyai kultúrához kapcsolódó bronzkori néptörzs telepedett le, mely vadászattal, állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkozott.

1 Sárból épült földbe mélyített házikóik helyén, számos agyag és bronz házieszközt, többé-kevésbé ép cserépedényt, kerámia tárgyat, állati csontdarabot tártunk fel 1930—-1940-ig.

2 A tűzpad körül, a ház patics-töredékei között, szétszórtan, elszenesedett gabonaszemek kerültek elő. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban az 1967. év folyamán P. Hartyányi Borbála muzeológus határozta meg és megállapította, hogy a szemek árpa (Hordeum vulgare L.) maradványai/

1 A magvak összenyomódtak, felpuffadtak, tokiász nélküliek, egyeseken pedig ráégett pelyva volt felismerhető. A bronzkori őslakók kipusztulása után évszázadokkal később római birodalmi alattvalók telepedtek itt a területen, akik hasonlóan földműveléssel foglalkoztak. I. u. all—-III. századból fennmaradt síremlékeiken gyakran találkozunk foglalkozásra utaló állat, gyümölcs és növényi ábrázolásokkal. A népvándorlás korának települési viszonyait - leletek hiányában — ez ideig nem ismerjük. A korai Árpádkorban, a feudalizmus kezdetén települtek meg a községben a XI. századi első lakók, akik az itteni hatalmas erdőket irtani kezdték, mint azt könyvében Haeufler* és Hunfalvy

5 állítja. Első ismert okleveles említése 1244-ből származik, amikor is I. Mojs nádor családjának volt itt birtoka. Ezt a lakott birtokot 1. Pest megye műemlékei. 1—2. köt. Szerk. : Dercsényi Dezső. Bp. 1938., I. 23—24. p. 2. Valkó Arisztid: A solymári bronzkori raktárlelet. Folia Archaeologica. Bp. 1941. 3—4. évf. 99 p. 3. P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényimag- és tormésleletek Magyarországon az újkortól a XVIII. századig. Bp. 1968. [lásd e kötetben 18p. 23. 4. Haeufler, J. V.: Buda-Pest historisch topographische Skizzen. Pest. 1854. 73. p. 5. Hunfalvy János: Ungarn und Siebenbürgen. Darmstadt, 1856.

1. 251-—252. p.