Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson

(n — 7) esetében az 136,8 cm, a bólyi lovak (n = 10) esetében 136,0 cm, a szkíta lovak (n = 14) esetében 136,4 cm, tehát lényegében mind a három csoportnál azonos. Honfoglaló őseink lovait Hankó 140 cm átlagos marmagasságúnak mondja,

35 Bökönyi csontméretek alapján a honfoglaláskori lovakra 135,7 132,3, 126,1 cm-t számított.

36 A gijenesdiási lovak marmagassága 4. táblázat Scapula Humerus Radius Metacarpus Femur Tibia Metatarsus Átlagos hossza szerint (cm) 1. sír 150,3 130,4 142,6 137,8 135,8 152,8 138,5 141,2 4. sír — 126,0 139,4 135,2 127,0 146,2 134,5 134,7 20. sír — 126,4 137,3 137,4 129,0 148,6 136,2 135,8 28. sír 138,5 135,6 146,0 134,7 136,0 156,5 136,0 140,5 40—41 /a. sír 137,8 135,0 144,2 138,4 134,0 150,6 140,4 140,0 40—41/b. sír — 125,8 142,4 138,2 126,0 149,0 137,5 136,5 43. sír 117,2 119,0 132,7 138,1 120,1 141,3 135,1 129,1 Gyenesdiási 129,1— lovak 141,2 Bólyi lovak 132,2 139,9 Szkíta lovak 130,7— 145,3 Vitt a lovak marmagasságának megállapítására mérettáblázatot állított össze s abban a törpe növésűektől a kiemelkedőkig terjedő nagyságnak megfelelően 9 kategóriába rendezte a lócsontokat.

37 A táblázat nem abszolút értékek kiszámítását, hanem a lovak nagyságkategóriájának megállapítását teszi lehetővé, és alkalmas a más módszerrel számított marmagassági adatok helytállóságának ellenőrzésére. A gyenesdiási avarkori lovaknak a táblázatban kiszámított marmagassága helytállónak bizonyult Vitt módszere szerint is, és az ő besorolását alapul véve a gyenesdiási lovak közül 3 közepes termetűnek, 4 pedig a közepesnél valamivel alacsonyabb termetűnek bizonyult. Összefoglalólag megállapíthatjuk a tanulmányozott gyenesdiási avarkori lovak keleti típusba tartozásának egyöntetűségét, valamint a szkíta lovak és általában a népvándorláskori lovak közötti hasonlatosságot, amelyből nem csak típusazonosságra, hanem rokoni, illetőleg genetikai kapcsolatokra is következtethetünk. Feltevésünket megerősíti Calkin véleménye, aki összehasonlította a szkíta lovakat a II—-IV. századig terjedő csernyahovszki kultúra lovaival és közölte, hogy közöttük nincsen semmiféle lényeges osteológiai különbség.

38 Viszont a keleti lovakat általában nagy35. Hankó B.: a 7. jegyzetben i. m. 73. p. 36. Bökönyi S.: a 24. jegyzetben i. m. 94. p. 37. Vitt, V. O.: a 13. jegyzetben i. m. 172—173. p. 38. Calkin, V. I.: Zsivotnovodsztvo i ohota piemen vosztocsnoevropejszkoj leszosztyepi v rannem zseleznom veke. MIA. SzSzSzR. 135. Moszkva. 1966. 41. p.