Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson

féle normát (humerus: metacarpus = 134%) a gyenesdiási avarkori lovak adatai sem igazolják. Ezzel szemben a végtagcsontok egymáshoz való arányának különbözősége a gyenesdiási lovak már említett nagy variabilitásáról tanúskodik. Az arányok variációs szélessége olyan nagy, hogy végeredményben a nagyobb számú bólyi avarkori és szentesi vaskori szkíta lovak adatait is felöleli (2. táblázat). A végtagcsontoknak a lábközépcsontokhoz viszonyított hossza 2. táblázat H/MC R/Mc P/Mt T/Mt Mt/Mc 1. sír 130,2 152,8 148,8 134,8 121,0 4. sír 128,1 152,3 143,3 132,8 119,6 20. sír 126,5 147,5 143,7 133,3 119,2 28. sír 138,5 160,1 152,0 140,6 121,4 40—4l/a. sír 134,0 153,8 145,0 131,0 122,0 40—41/b. sír 125,2 152,2 139,1 132,4 119,6 43. sír 118,5 142,0 135,0 127,8 117,6 Bólyi lovak 119—133 145—156 142—150 124—134 119—121 Szkíta lovak 120,0— 145,2— 146,0— 123,0— — 138,0 159,1 151,2 138,4 Megbízhatóbb képet kapunk az egyes csontok részarányáról, ha azt az egész végtag összhosszához (pontosabban: a három nagy csöves csont együttes hosszához) viszonyítva vizsgáljuk. Ebben az esetben ugyanis kitűnik, hogy a 28. sír lova feltűnően rövid elülső és hátulsó lábközépcsonttal rendelkezik, ugyanakkor humerusának és tibiájának viszonylagos hossza jelentősen nagyobb a többi állatokénál. A végtagcsontok ilyen különlegesnek tűnő hosszaránya a bólyi lovak között nem fordul elő. A másik jellegzetesség a 43. sír lován figyelhető meg, s az éppen ellentétes az előbbivel. Itt a metacarpus és a metatarsus feltűnő hosszúsága vonja magára a figyelmet, annál inkább, mert ezeknek kiugró arányai a humerus és femur viszonylagos rövidségét mutató adatokkal párosulnak. A jelenség összefügg az állat subadultus életkorával, mert fiatal korban a lábközépcsontok relatíve hoszszabbak, mint teljesen kifejlődött korban. Más vonatkozásban a gyenesdiási és a bólyi avarkori lovak végtagcsontjainak aránya megegyező, mint a 3. táblázatból látható. A metapodiumok viszonylagos szélességének elemzésével további osteológiai jellegzetességek mutathatók ki. Különösen a metacarpusok diafízise szélességének és a csont hosszúságának hányadosa alkalmas olyan jellegzetességek kifejezésére, amelyek lehetővé teszik a lábak vastagsága szerinti tipologizálást. Az említett indexek alapján Brauner a következőképpen különböztette meg

32 a lovakat: 32. Brauner, A.: Materiali k poznaniju domasnih zsivotnüh Roszszii. 1. Losad kurgannih 'pogrebenij Tiraszpolszkago uezda, Herszonszkoj gnbornii. Equus Goschkewitschi, mihi. Zapiszki Imperatorszkago Obsesztva Szelszkago Hozjajsztva Juzsnoj Roszszii. T. 86, kniga 1. Odeszsza. 1916. 106—108. p. 7* 99