Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai
Bak ,ua'. Kórógy Szerem nr. MNyA. A szerb—horvátban a jarac, kozare jelenti az ekelovat. E szavak eredeti jelentése ,kecske, kecskebak'. 15 Csikó ,ua'. Ittebe Torontál m, Gyón Pest m, Izsap Komárom m. MNyA. Ez az ekeló elnevezés változatának tekinthető. Csúszó, csúsztató, csuszka ,ua\ Az előbbi formák főként a Tiszántúl, a Duna— Tisza közén és helyenként a Dunántúl, míg az utóbbi a Dunántúl délkeleti részében ismeretes. MNyA. és UMTsz. Magától érthetődő elnevezés. Hasonlót találunk a szerb—horvátban is: smuki ,ekeló, erdei sikló', 16 továbbá a szlovákban smik ,ekeló'. Szóföldrajzi indokok alapján a Dunántúl déli részén a szerb—horvátból tükörszóként való átvétele vagy átadása elképzelhető. Ekeláb ,ua'. 1833—36: Eke-ló a Hegyalján Eke láb. 11 Abauj megyében gyakrabban, 18 Hont és Esztergom megyében szórványosan előfordul. MNyA. Csak a szlovák nyelvjárásokkal érintkező területeken találjuk meg. Szlovák megfelelőjét azonban nem találtam, 19 ezért egyelőre önálló fejlődésnek lehet tekinteni. Ekeló ,ua'. 1792: eke' lova, eke-ló. 20 1801: Lám már haza készül kiszántván egy hóldot / Göntz a' kormány alá eke-lovat toldott. 21 1808: Eke ló, Eke lova. Feretrum aratri. 22 1 838 : ekeló. Balatonmellék. 23 A MNyA. és a közölt irodalom szerint a magyar nyelvterületen ez a leggyakoribb elnevezés. Altalános a Duna—Tisza közén, a palócoknál, a Kis-Alföldön, Dunántúl északi felében, de máshol sem ismeretlen. Az elnevezés alapja, hogy úgy erősítik fel a V-alakú fára az ekét, mintha a ló hátára kötöznék. A szomszédos, főleg szláv nyelveben tükörszava nem ismeretes. Kabola ,ua'. 1708: eke-kabola. 24 1727: égy Szekér Kabala a két végin vas karika. 25 1758: A ház udvarán találtatattak Egy fa eke kabala. 20 1792: Eke-kabala. . . Felkabalázni az ekét. 27 1802: Ekkor osztán az oda hivutt falusiaknak: No kabaláz7Átók fel az ekéket és vigyük bé a faluba. 28 1833—36: . . . Erdélybenn Ekekabala, Caballa diák szóból. 29 1 841: kabala-fa. Pográny és vidéke N vitra m. 30 — A szó a mai magyar nyelvjárásokban elsősorban Erdélyben ismeretes, de gyakran megtaláljuk Szabolcs és Szatmár megyében, szórványosan Abauj, Hont és Nyitra megyékben is előfordul. MNyA, UMTsz, Tsz. stb. — A szó egyéb jelentései: 1. ,equa, kanca'. 2. ,kemence, kemence felső része'. 3. ,forgóhinta gyermekjáték'. 4. ,sut, kuckó'. 31 — A magyar szó valamelyik szláv szóból származik. Vö. óegyházi szláv kobyla, bolgár kobila, szerb—horvát k'obila, ukrán, orosz kobyla stb., ,equa, kanca'. A magyar szó közelebbi forrása nem állapítható meg. A magyar szó tartalma pontosan megfelel a fentebb 15. Bratanic, B.: i.m. 97. 16. Bratanic, B.: i.m. 97. 17. Kassai József.-Magyar-diák szókönyv. Pest 1833—36. 2: 57. 18. Balassa /ixm/Földművelés a Hegyközben.55. Budapest 1964. 19. Podolák, Jc'm,Nomenklatúra pluhu na územi slovenskóho etnika. Slovensky Národopis 5(1957):328. 20. Baráti Szabó Dávid:Kisded szótár. II.kiadás. Kassa 1792 (a továbbiakban: SzD 2 .) 21. Peretsényi Nagy L. NSz. 22. Sándor István : Toldalék 59. NSz. 23. Magyar Tájszótár. Budán 1838 (továbbiakban :TSz). 24. Paris Pápai, Franciscus/Dictionarium Imngarieo-latin um. Leutschoviae 1708. 25. Jákó Zsigmond : A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár 1944. 242. Gyalu Kolozs m. 26. Bogáts Dénes: Báromszéki oklevél szójegyzék. Kolozsvár 1943. 34. 27. SzD. 2 28. Felőr Szolnokdoboka m. Szabó T. Attila egyetemi tanár szíves közlését itt is megköszönöm. 29. Kassai József i.m. 2:57. 30. Magyar Tájszótár. Szerk. Szinnyei J. (továbbiakban :MTsz) Bp. 1893—1901. 31. Vö. Balassa Iván, Kabala. Erdélyi Múzeum 49(1944) :130—133. — Fejér Miklós, Ujabb adatok a kabalához.Erdélyi Múzeum 49(1944), 478. — Bátky Zsigmond, Kémény és kemence. Néprajzi Értesítő (továbbiakban :NÉ.) 19(1927),15.
