Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896—1966)

dók fogyatékos szakértelmének növelése nélkül. így jelölték ki az új múzeum helyét a mezőgazdasági szaktudást terjesztő intézetek között. Azóta is jelszóként maradt fenn az ünnepélyes megnyitás alkalmával tett kinyilatkoztatás : ez a múzeum oktatni és buzdítani akar ! S hogy a múzeum helyesen indult el hivatásának útján, az elsősorban jeles agrártudósunknak, Bálás Árpádnak tulajdonítható, aki a szervezés időszakában a „múzeum előkészítő bizottság" elnöke, majd pedig hat éven át az új intézet első igazgatója volt.

3 Az alapító Darányi Ignác, akkori földművelésügyi miniszter alig tehette volna méltóbb kezekbe a múzeum megszervezésének ügyét, mert Bálás Ardád az ország mezőgazdasági és kulturális helyzetének kiváló ismerője, mind a jelenre, mind a jövőre vonatkozóan fel tudta mérni, hogy mit vár az ország az új intézménytől és tisztában volt azzal is, hogy mit nyújthat egy ilyen múzeum az agrárművelődéshez a falu és a város lakóinak. A követelményeket és a célkitűzéseket foglalta össze annak megfogalmazásával, hogy a múzeum feladata: „ . . . saját körében a gazdasági ismereteket terjeszteni és népszerűsíteni, a mezőgazdaságra alkalmazott tudományt fejleszteni, a tudomány által kijelölt és a gyakorlatban hasznosnak bizonyult, vagy ígérkező vívmányait az életbe átvinni, a mezőgazdasági technika fejlesztéséhez és alkalmazásához hozzájárulni. . ."

4 A szemléltető múzeumi agrároktatás feladatkörének ez az elvi meghatározása 70 év alatt sem vesztett érvényességéből, sőt azóta az agrármuzeológia egyik alappillére lett. De Bálás Árpád már a kezdet kezdetén felismerte az időszerű mezőgazdasági tennivalók tudatosítása és az agrártörténeti kutatások összehangolásának szükségességét is, s egyúttal megtalálta annak célszerű módját. Előremutatóan lefektette tehát az agrármuzeológiai tevékenység másik pillérét is, amikor hangsúlyozta: „Főrendeltetése lesz mindenkor a múzeumnak, hogy a mezőgazdaság fejlődését történelmi szempontból általános irányban kövesse, de kivált a hazai mezőgazdaság történetét és kultúrfokait tanulmányozza, és azokat a tárgyakat, adatokat szem elé állítsa, melyek erre vonatkozólag megszerezhetők."

5 Ma is ezen a két pilléren nyugszik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tevékenysége és ezeken kell, hogy alapuljon jövőbeni működése is. A gyakorlati célú, haladó agrármuzeológiai irányzat kialakításához már kezdetben jelentős mértékben hozzájárultak mezőgazdaságunk nagyjai, az agrártudomány és a gazdálkodás kiváló magyar fejlesztői. Közülük Cserháti Sándor, Rodiczky Jenő, Bezerédj Pál a „múzeum előkészítő bizottság" tevékeny tagjaként részt vettek az intézet létrehozásában, tárgyi anyagának összegyűjtésében és első kiállításainak felállításában.

6 A kivitelezést a bizottság részéről Paikert Alajos vezette, aki két és fél évtizeddel később a múzeum igazgatójaként is szerzett érdemeket. 3. Bálás Árpád 1840 szeptember 1-én született Oraviczabányán. Felsőbb tanulmányait a bécsi polytechnikumban, a magyaróvári és a Selmecbányái akadémián végezte. Majd 34 éven át mezőgazdasági tanárként dolgozott. 10 évig volt igazgatója a keszthelyi gazdasági tanintézetnek, 13 évig pedig a magyaróvári gazdasági akadémiának. Több tudományos mezőgazdasági szakkönyvet írt és számos cikke jelent meg a különféle szaklapokban. 1897-ben lett a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója s ezt a tisztséget 1903-ig látta el. Mint nyugdíjas halt meg 1905 május 2-án. Halála után érdemeit úgy foglalták össze : „ . . . azon fáradozott, hogy a magyar gazdasági tanügyet fejlessze. A mezőgazdasággal foglalkozók ezreit képezte ki, tudománnyá emelte a földművelést s missiót teljesített akkor, amikor a jövendő gazdákkal nemcsak megismertette a gazdálkodás okszerű módját s hathatós eszközeit, hanem beléjük oltotta az anyaföld iránti szeretetet is." (Magyar Gazdák Szemléje 1905 május 25.) 4. Bálás Árpád: M. kir. Mezőgazdasági Múzeum. Köztelek. 1897. dee. hó 25. 7. évf. 103—104. szám. 1811. p. 5. Bálás Árpád: a 4. jegyzetben i. m. fi. Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban. Budapest 1.897. 2—3. p.