Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

kelt. A kutatás ebben a vonatkozásban módszertanilag is igen sokat fejlődött az 1956 óta eltelt időszakban. A jobbágyság rétegződésének kezdeti, egy-egy forrásra támaszkodó bemutatását felváltotta a többoldalú megközelítés. Ennek nyomán mind finomabb módszerekkel, egyre differenciáltabb képet kapunk a paraszti társadalomról a feudalizmus időszakában. Természetesen e téren is a XVI. századtól értek el jelentősebb eredményt a kutatások, aminek elsősorban a forráslehetőségek az okai. A kutatás súlypontja a XVIII. századra és a XIX. század első felére esik.

193 A jobbágyság gazdasági-társadalmi helyzetével is több munka foglalkozik. Ennek a kérdésnek vizsgálata régi hagj^ományokon nyugszik, és a kutatások keretei ma sem lépik túl a korábban kialakult határokat, legfeljebb ismereteink mennyisége bővült.

194 Talán egy téren történt változás : kísérletek történtek a jobbágyság életszínvonalának meghatározására. A kérdés körül fellángolt vita

195 azt mutatja, hogy a kutatás e téren még számos metodikai felfedezés előtt áll. Eigyelemre méltó az újabb kutatásnak az a vonása, hogy nem a telkes jobbágyságra, hanem az uradalmi cselédek életére irányítja figyelmét. Ezzel a réteggel ugyanis korábban érdemben nem foglalkozott az agrártörténeti irodalom.

196 Az 1848. évi jobbágyfelszabadítással beköszöntő kapitalizmus korszaka alapvető változásokat hozott az agrártársadalom szerkezetében is. Ennek a problematikának korábban alig volt még irodalma, míg ma elmondhatjuk, hogy jelentős kutatások folynak a kapitalizmus egész korszakáról, s ezeknek eredményei itt-ott már napvilágot is láttak. A kutatás egyik fő iránya annak megállapítása, milyen volt a parasztság tényleges differenciálódása, hogyan bomlott szét a feudalizmus egységes paraszti osztálya egymással szembenálló részekre. Űj metodika, új forrásanyagok kutatásba vonása jellemzi ezeket a vizsgálatokat, noha kezdetben az első lépés a mélyrehatolás, egy-egy falu viszonyainak elemzése.

197 A parasztság és a nagybirtok küzdelmének 193. XV. századi vonatkozásokra is ld. : Belényesy Méirta: A XV—XVI. századi jobbágyösszeírásokról mint a paraszti gazdaság és háztartás egyes formáinak statisztikai értékű forrásairól. Ethn. 1963. 493 1. Módy György: Földtulajdon Debrecenben a XVI—XIX. században. In: Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958—1959. Debrecen, 1960. 32—43.1. Mráz Vera: Nezsider (Neusidl) község történeti statisztikája a XVI—XVII. században. Agt.Sz. 1957. 240—247.1. Gombár József: Debrecen agrárviszonyai ós agrártársadalma a XIX. század első felében. Debrecen, 1962. Ill 1. Marjalaki Kiss Lajos: Jobbágy- és zsellórtelkek a régi Miskolcon. Bd.Sz. 1962. 6. sz. 95—100.1. Vörös Károly: Vas megye 1744. évi adóösszeírása. Bp. 1962. 227 1. Ld. még a 201. sz. jegyzetben idézett munkákat. 194. Bersényi Iván: Kilenc Bars- és Hont-megyei birtok korai (XV. századi) urbáriális összeírása. Agt. Sz. 1957. 238—240.1. Szentgyörgyi Mária: Jobbágyterhek a XVI—XVII. századi Erdélyben. Bp.1962. 104 1. Berlász Jenő: Az erdélyi jobbágyság gazdasági helyzete a XVIII. században. Bp. 1958. 72 1. Szendrey István: Jobbágyterhek a XVIII. századi Erdély magánföldesúri birtokain. In: Acta TJniversitatis Debreceniensis . . . Series Historica. 1963. 127—156.1. Uő: A XVIII. századi erdélyi falusbíróságról. TJott: 113—125.1. Farkas Gábor: Seregélyes parasztsága a XVIII. században. Székesfehérvár, 1959. 191. Szántó Imre: A parasztság helyzete a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1711—1751). Veszprémi Szemle, 1957. 61—64.1. Stb. — A jobbágyság jogi helyzetét mutatja be: Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVI—XVII. században. Bp. 1954. E munka is felhasználta azokat a forrásokat, amelyeket ebből a tárgykörből tettek közzé. Űriszék XVI—XVIII. századi perszövegek. (Szerk. Varga Endre.) Bp. 1958. 1104 1. 195. Acsádi György—Csizmadia Andor: Kísérlet a bélapátfalvi jobbágyok XVIII. századi életszínvonalának megállapítására. Történeti Statisztikai Közlemények, 1958. 3—17.1. H. Veress Éva: Megjegyzések a jobbágyság életszínvonalának statisztikai vizsgálatához. Agt.Sz. 1961. 126— 132.1. 196. Belényesy Márta-—Pataki János: Az uradalmi cselédek és béresek életére vonatkozó történeti kutatások fontossága. Ethn. 1962. 140—146.1. Hársfalvi Péter: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdasági cselédnépesség létszámáról a XVIII. században. Agt.Sz. 1963. 399—408.1. Péczely Piroska: A Festetich majorok lakói Sopronban 1767—68 folyamán. Sp.Sz. 1957. 296—297.1. 197. A parasztság kapitalizmuskori történetének kutatásáról: Szabó István: A parasztság történetének problematikája Magyarországon a kapitalizmus korában. Száz. 1961. 848—861 1.