Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
tott azokra a történetírókra is, akik nem voltak marxistáknak nevezhetők, sőt azokra is, akik korábban egyik-másik esetben esetleg szemben is álltak a marxizmus történetelméletével. Ezeknek a változásoknak első jelei megmutatkoztak az 1945 után ismét jelentkező történeti irodalom témaválasztásában is. Az, hogy a magyar geneológiai kutatás a parasztcsaládok leszármazásának kutatási módszertana felé fordult 1 , éppen úgy az 1945-ös változásokban leli magyarázatát, amiként az a jelenség is, hogy a meginduló agrártörténeti kutatások figyelme a jobbágyság helyzete, sorsa 2 és a parasztmozgalmak addig elhanyagolt története felé terelődött. 3 Az elsősorban népszerűsítésre törekvő munkák mellett lassan megindult a tudományos kutatás is. A nyilvánvalóan még jórészt 1945 előtt készült tanulmányok mellett 4 a felfrissült szempontú kutatás eredményeinek első jelentkezését egy, a jobbágyság birtoklási kérdéseit taglaló tanulmány 5 és egy, a magyar parasztság történetének lényeges kérdéseit felvető tanulmánykötet 6 jelentette. A szerző e munkákban a magyar parasztság középkor végén kialakult társadalmi rétegeit elemezte, új szempontok alapján tárgyalta az 1437. és 1514. évi nagy magyarországi jobbágyfelkeléseket. Munkájának középpontjában azonban azok a tanulmányok álltak, amelyek az ún. „örökös jobbágyság" rendszerének problémáit taglalták. E tanulmányok annak a felfogásnak adtak kifejezést, hogy a magyarországi agrárfejlődés a XVI—XIX. században a nyugateurópai és a keleteurópai között helyezkedett el. Rámutattak arra, hogy a XVI— XVII. században Magyarországon is megindult az allodiális gazdálkodás, de nem ért el jelentős mértéket, mert a földbirtokosok jövedelmének döntő súlyát még a természetbeni és pénzbeni szolgáltatások jelentették. Magyarországon a földesurak önkezelésű allodiumainak gazdálkodását kiegészítette és a földesúr összjövedelmében a legnagyobb jelentőségre a földesúri jogok kereskedelmi jellegű kihasználása tett szert, ellentétben a keletelbai, vagy a lengyel—orosz példával, ahol a jobbágyi roboton alapuló allodiális termelés került túlsúlyba. Az agrártörténeti kutatásoknak újabb lendületet az 1848—49. évi forradalom és szabadságharc centenáriuma adott. Az évfordulóval kapcsolatban megjelent történeti tárgyú kiadványok sorában több agrár- és paraszttörténeti tárgyú munkát is publikáltak. A jórészt liberális szemléletű, megemlékező jellegű tanulmányok, írások mellett, amelyek a jobbágyfelszabadítás korszakos jelentőségét, vagy az 1848-at megelőző magyar reformkor egyik-másik kimagasló politikusának a jobbágyfelszabadítással kapcsolatban elfoglalt álláspontját elemezték," a centenárium alkalmával jelent meg az a nagyobb tanulmány, amelyik a jobbágyfelszabadítást megelőző fél1. Szentpétery Imre: Adalékok a parasztcsaládok leszármazása és története kutatásának módszertanához. Turul, 1944—46. és 1947—48. évfolyam. 2. Több e tárgyú—inkább agitatív célú — munka közül kiemeljük: Bálás Gábor: Az erdélyi jobbágyság és úrbéres terhei a középkorban. Városi Szemle, 1948. 82—107. 1. 3. Ld. Rex Tibor: Emlékezés a 375 év előtti horvát parasztlázadásra. Déli Csillag. 1948. 418—420. 1. Seress László: Dózsa György és a parasztforradalmak Bp. 1945. —.Több parasztfelkelés, megmozdulás történetét leírják a „Századok és tanulságok" c. gyűjteményes kötet (Bp. 1946. Szerk. : Hegedűs Géza) egyes tanulmányai. 4. Bakács István: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században. Századok (a továbbiak-ban Száz.) 1947. 140—151. 1. Agrártörténeti vonatkozásokat is tartalmaz Makkal László: A Csallóköz településtörténeti vázlata. Száz. 1947. 109—135.1. 5. Szabó István: A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában Bp. 1947. 77 1. 0. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Bp. 1948. 420 1. 7. Lengyel Alfréd: A magyar jobbágyság felszabadulása 1711—1848. Győr, 1945. Eber Ernő: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás kérdése. Huszadik Század, 1948. Uő. : Visszapillantás mezőgazdaságunk 100 év előtti viszonyaira. Agrártudományi Szemle, 1948. 1—13. 1. Erdei Ferenc: A 48-as jobbágyfelszabadítás. Fórum, 1948. 182—190. 1. Hex Tibor: Az 1848-as horvátországi jobbágyfelszabadítás. Déli Csillag, 1948. 385—386. 1. Stb.
