Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Donáth Ferenc: A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944-45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre

ország minden részéből jelentések szólnak arról, hogy nemcsak az igaerő, hanem a munkáskéz hiánya is akadályozta az 1944. évi termés betakarítását, az 1945. évi tavaszi, sőt őszi mezőgazdasági munkálatok végzését. A javakorbeli férfiak sok helyütt hiányzanak, s munkájuk minőségét a női és gyermek munka természetesen nem pótolja. Másutt nincs abszolút munkaerőhiány, a távollevők miatt nem kellene hogy akadozzék a munka végzése, vagy rosszabb legyen annak minősége, de ugyancsak a háború hatásaként rossz a „munkamorál", meglazultak azok a normák, amelylyek azelőtt íratlanul is érvényesültek, vagy a könnyebb, nem is mindig produktív kereset (feketézés) szívja el a munkaerőt a mezőgazdasági termelésből. A panasz a munkaerő lu^hrya miatt országos, a kormány munkakötelezettség elrendelésével igyekszik segíteni a bajon,

31 de nem sok eredménnyel. A földreform következtében közel négyszázezer, korábban nincstelen mezőgazdasági dolgozó elsősorban saját földjét műveli, s nem fedezik a munkaerőszükségletet azok, akik nem igényeltek földet vagy nem kaptak, vagy a kevés kapott föld mellett bérmunkát vállalnak.

32 A helyzetben változás csak akkor áll be, amikor a hadifoglyok 1946-ban fokozatosan visszatérnek. Akkor sem mindjárt. Még 1946 májusában is a munkaerőhiányról tamiskodik a földmívelésügyi miniszternek az a rendelkezése, amely a mezőgazdasági főfoglalkozásúakat kötelezi: ha munkaerejét saját üzeme nem veszi teljesen igénybe, köteles más mezőgazdasági üzemben munkát vállalni.

33 Mezőgazdaságunk rendkívüli háborús veszteségei önmagukban is súlyosak voltak, a termelést esztendőkre visszavetették, a termelés színvonalát mélyen a békebeli szint alá szállították. A helyzetet súlyosbította, hogy tetemes kárt szenvedett ipari termelésünk, a mezőgazdaság számára elsőrendű fontosságú termelési eszközöket gyártó gépipar és vegyipar, valamint a vasúti, közúti és folyami közlekedés is. Ez külöegyének hajtják végre, akiknek az orosz hadsereggel semminemű kapcsolatuk sincsen." Á.L. Pest vármegye. Gazdasági felügyelői iratok 60/1945. Cegléd, Abony, Nagykőrös gazdasági felügyelőjének 1945 március 24-i jelentéséből: ,,. . . a katonaság igáslovaink, valamint ökreink ós szarvasmarháink egyrészét éjjel rajtaütésszerűén még mindig megdézsmálja, azonban mint kiderült, ezek kivétel nélkül egyéni akciók, amiket a katonai parancsnokság jóindulatúlag igyekszik is meggátolni." „Ezek miatt a lakosság egyrésze még tartózkodik kimozdulni állataival a biztos rejtekhelyéről." ,,Az igásfogatok . . . nagyrésze csak lopva dolgozik ..." — mondja az április 4-i jelentés. Á.L. Pest vm. Gazdasági felügyelői iratok 60/1945. ,,. . . az utóbbi időben is több ízben előfordult, hogy az összefogott jószágokat az iga alól illetéktelen egyének kifogták és elvitték. Úgyhogy a szántást-vetést úgyszólván csak lopva lehet elvégezni." Á.L. Szolnok. Főispáni iratok 666/1945. A soproni járás főszolgabírója 1945. VI. 1-én jelenti: ,,. . . a lakosság az igénybevételek miatt,a mezőgazdasági munkákat csak lopva tudja végezni." Á.L. Sopron. Főispáni iratok 550/1945. 31. A földmívelésügyi miniszter 1945 márciusában kiadott 32.400 számú rendelete kötelezi az éves gazdasági cselédeket és a mezőgazdasági munkásokat, ha nincs munkaerejüket lekötő kishaszonbérletük, azonos munkakörben, mint az előző évben, szerződjenek le (l.§). Aki nem tesz a felhívásnak eleget, mezőgazdasági munkálatok kötelező végzésére rendelheti ki az elöljáróság (3.§). A munkafegyelmet az elöljáróság meggyőzéssel, de ha kell a legerélyesebb eszközök alkalmazásával is biztosítani köteles. Internálni kell, akik szolgálati helyüket a szerződés lejárta előtt jogtalanul elhagyják, vagy az elvállalt munkát megtagadják, avagy szándékosan hanyagul teljesítik, s az elöljáróság intésére nem változtatnak magatartásukon (4.§). A rendeletnek a földhözjutott munkások és cselédek — bár őket is kötelezte — nem tettek eleget. Bár mennyire értelmetlen volt is ilyen rendelkezés kiadása március végén, hűen tükrözi, mekkora probléma volt a munkáshiány. 32. Pest vármegye gazdasági felügyelőségének 1945. évi jelentéséből: ,,. . . a mezőgazdasági termelők, akiknek nagyobb földterület van birtokukban, mezőgazdasági munkáshoz jutni nem tudnak." O.L. F.M. Országos Földművelési Tanács 89/1946. Csongrád vármegye gazdasági felügyelőség 1945. évi jelentéséből: ,,A sok kézimunkát kívánó ipari és kapásnövények termesztését . . . akadályozza a munkafegyelem lazulása. Dacára annak, hogy a vármegyében jelentékeny munkás lakik, mégis a mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges munkaerő nem áll mindig rendelkezésre . . ." (O.L.F.M. Országos Földmívelési Tanács 77/1946.). 33. Magyar Közlöny 1946. május 3-i száma.