Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
el az intenzívebb művelési ágak (szántó, kert, rét és szőlő), mint a nagybirtokéban, míg a lényegesen alacsonyabb tisztajövédelmi fokozatba sorolt legelők és erdők esetében az arányok fordítottak voltak. A múlt század végén országos viszonylatban a 22 millió hold szántónak, 4,5 millió hold rétnek mintegy 2/3-a, a 650 ezer hold kertnek 5/6-a, s az 526 ezer hold szőlőnek 8/9-e, viszont a 12,6 milliós hold erdőnek már csak 1/10-e, az 5,5 millió hold legelőnek pedig mintegy 1/5-e esett a a parasztbirtok kategóriájába. 69 Ezek az országos arányok csak fokozottabb mértékben érvényesültek a csákvári uradalom területén, ahol erdő borította még a századfordulón is az uradalmi birtoktestnek több mint 40%-át. Az uradalmi erdő és legelőföld kiterjedt óriási határai mellett szinte eltörpült a környező kisbirtokos parasztság erdő- és legelőföldje. Összevetni tehát egy-egy, vagy akár az uradalom területén fekvő valamennyi község földjének tisztajövedelmi átlagát az uradalmi átlaggal, azon kívül, hogy ma már adatok hiányában ezt megtenni úgy sem lehetne, módszertanilag is mindenképpen elhibázott, téves eljárás lenne, s az így nyerhető eredmények nagyon eltorzítanák a valóságot. Az alábbi néhány példa elsősorban olyan községek határából való, ahol a paraszti és urasági földek között a művelési ágak megoszlása szempontjából — Csákvár kivételével — nagy eltérések nem lehettek. 70 Község Urasági terület községi terület A községi 1 kh-ra eső tisztaj övedelem az urasági 1 kh-ra eső tisztaj övedelem különség az átlagok közt %-ban Község kat. hold frt-ban különség az átlagok közt %-ban Ászár 1081 2167 3,6 3,1 + 16 Csákvár * 15498 4639 9,4 2,9 + 224 Gönyű 6955 1940 2,1 3,3 — 57 M. almás 2748 1225 8,5 7,6 + 12 V. boglár 1569 2298 4,7 3,9 + 20 Benne Forna puszta is. A táblázat szerint kiugróan magas eltérés egyedül Csák váron volt a községi és az urasági földek kataszteri tisztaj övedelme között. Ez az eltérés elsősorban abból adódott, hogy az itteni urasági földnek 35% 0-a erdőség volt, s a 8500 holdas Eorna pusztának pedig majdnem a fele legelőből állt. A községi-paraszti földek javára jelentkező eltérés Gönyü község esetében tapasztalható, ahol az urasági birtok tisztajövedelmi átlaga 57%-kal magasabb volt a paraszti földek átlagánál. Gönyü község esetében azonban nem a művelési ágak megoszlása, hanem a földek tényleges minősége között meglevő különbség határozta meg az eltérést. A községhez tartozott ugyanis Nagy- és Kisszentjános puszták több mint 6000 holdas, egészében urasági tulajdonban álló földje, amelynek határa, szemben a szorosan vett gönyüi földek erősen futóhomokos, gyengén termő talajával, jobb minőségű földekből állt. Amíg pl. a gönyüi urasági föld tisztajövedelmi átlaga alig haladta meg az 1 frt-ot, a nagyszentjánosi földeké 3 frt fölé emelkedett. Ahol a művelési ágak sajátos megoszlása vagy a földek eltérő minősége nem vont ilyen éles határt az urasági és paraszti földek közé, az uradalmi földek tisztajövédelmi átlaga 10— 20%-kal alacsonyabb volt a paraszti földek átlagánál. Aligha járhatunk túlságo69. Orosz István: A parasztbirtok ... a 2. jegyzetben i.m. 42 p. 70. OL. P. 188. 1.1.0. és e. Adataink az 1870—1890-es évekből valók.
