Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén

Az egyes művelési ágakon belül a tiszta jövedelmi osztályokat tehát nem községenként az egyes földdarabok, dűlők, vagy határrészek tényleges tiszta hozadéka alapján állították fel — hiszen gyakorlatilag az ilyenfajta megoldás időtlen időkre elnyújtotta volna a felvételeket —• hanem az egész járásra egységes és azonos szempontokat dolgoztak ki. Ezért játszott a minőségi osztályok kidolgozása és az osztályok felállítása döntő szerepet a kataszteri felvételek sorában. Az egész járásra így elkészített javaslatokat azután a kerületi bizottság elé terjesztették, s annak jóváhagyása után indult meg a földek gyakorlati besorolása, az állandó földadókataszter elkészítése.

35 A járási becslőbiztosok ezután kezükben a jóváhagyott minőségi és besorolási osztályokkal, s kíséretükben a községi bizottság tagjaival, ismételten bejárták a községek határait. Dűlőről dűlőre haladtak, s az egyes parcellák hozadéka, jövedelmezősége alapján vették fel kinek-kinek a földjét, földjének egyes darabjait az illető művelési ág valamelyik osztályába (első, második, harmadik stb.). Az állandó földadókataszter elkészítésének tulajdonképpen ez volt a harmadik, egyben az utolsó és legfontosabb szakasza. E munkálatok lelkiismeretes elkészítése, az egyes parcellák besorolása a járási becslőbiztosokon és a helybeli községi bizottság tagjain múlott, akiknek sokéves ismerete és tapasztalata, jó- vagy esetenként rosszindulata döntötte el, hogy kinek-kinek a földjét melyik tisztajövedelmi osztályba jegyezték fel végül.

30 Az ellentétes érdekek azonban mégsem így és itt ütköztek össze. Az államot képviselő járási becslőbiztosok az adóbázis növelése érdekében a parcellák minél magasabb, viszont a községi bizottság tagjai főként arra törekedtek, hogy birtokostársaik földjeit minél alacsonyabb osztályokba sikerüljön felvétetni. Az egymással szembenálló ellentétes érdekek küzdelméből azonban a kölcsönös engedmények révén általában mégis úgy tűnik, inkább „középutas" megoldások születhettek.

37 A kataszteri felvételek lebonyolítását szakaszról szakaszra kísérve, az is kitűnik, hogy e munkálatoknak milyen jellegű és milyen nagy tömegű forrásanyagot kellett volna az utókorra hagyniok. Kezdve a becslőjárás gazdasági leírásaitól a többször is átjavított vagy újólag felfektetett birtokkönyvekig, de a közbeeső munkálatok kapcsán elkészített jegyzőkönyvek, községi határleírások, majd panaszos beadványok is mind azt mutatják, hogy valóban sokrétű iratanyag csapódott le a felvételek során. Ha az iratok egy része azóta elkallódott is, a ránk maradt akták agrártörténeti forrásértéke a kapitalizmus-kori agrárviszonyok feltárása szempontjából igen nagy. A források értékét csak növeli, hogy ebből a korból a mezőgazdasági viszonyok tanulmányozásához ilyen gazdag, mélységében egészen a gazdálkodó egyedekig hatoló levéltári forrásanyag nem igen maradt ránk. Az anyagból külön ki kell emelnünk a községenként külön-külön elkészített térképeket, amelyekre szakképzett mérnökök rajzolták fel, a művelési ágakat egymástól színekben is gondosan elkülönítve, egy-egy falu határát. 35. A kerület elé elsősorban azért kellett felterjeszteni az osztályozást, hogy egymással összevessék az egyes járások minőségi besorolását, így akarva kiküszöbölni az egyes járások osztályozása között keletkezhető esetleges aránytalanságokat. 36. Gyürky Antal: a 19. jegyzetben i.m. 20p. Vö. 1875: Vll.tc. 40—46.§§. 37. A dűlőről-dűlőre járó bizottságok és becslőbiztosok feljegyzése alapján készültek el a birtokkönyvek. A könyvekbe a tulajdonos neve alatt vették fel az egyes parcellákat, megjelölve azoknak pontos térfogatát ós tisztajövedelmi osztályát is. Az elkészített telekkönyvet azután 30 napra ki kellett függeszteni a községházán közszemlére. 30 napon belül valamennyi birtokos szóban vagy írásban előterjeszthette panaszát. Kifogást emelhetett: 1. ha adó alá nem tartozó földet adó alá tartozónak vettek fel, vagy fordítva; 2. ha ugyanazt a parcellát többször is felvették; 3. ha a térfogat bejegyzése nem felelt meg a valóságnak; 4. ha a parcella nem megfelelő osztályba soroltatott; 5. ha nem megfelelő művelési ágba került; 0. és végül, ha nem a járásban felállított osztályokba sorolták földjét. Gyürky Antal: a 19. jegyzetben i.m. 21p.