Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896—1966)

eszközök egy-egy példányának eredetiben vagy modellben való megőrzése, mert ezek a nagy magyar agrárátalakulás olyan történelmi emlékei, amelyek a későbbiekben mind a tudományos kutatás, mind a szemléltető agrároktatás nélkülözhetetlen segítői lesznek. A gyűjtés harmadik szempontja az utóbbi években az volt, hogy felkutassuk, összegyűjtsük és a pusztulástól megóvjuk a régebbi korok még fellelhető muzeális értékű mezőgazdasági emlékeit, a fejlődés lépcsőfokainak bizonyítékait. Az örvendetesen gyarapodó gyűjtemény anyag a tárgycsoportok jellegének megfelelően több részre tagolódik. A múzeum munkája szempontjából legfontosabb és legnagyobb a mezőgazdasági munkaeszközök .gyűjteménye. Ebbe vannak besorolva a terjedelmességüknél fogva nagy tároló teret igénylő gőzgépek, traktorok és más mezőgazdasági gépek is. Az egész munkaeszköz-gyűjtemény a következő főcsoportokra oszlik : a) földművelési és növénytermesztési eszközök ; b) mezőgazdasági gépek és épületek modelljei; c) az állattartás, -tenyésztés, -gyógyászat eszközei; d) a mezőgazdasági termékek házilagos feldolgozásánál és a falusi kisegítő iparokban használatos eszközök; e) gazdasági tárolóedények; f) erdészeti, vadászati, halászati eszközök. Kiegészítő szerepük van a mezőgazdasági népesség termeléssel kapcsolatos használati tárgyainak. A muzeális gyűjtemények másik nagy csoportját az állati és növényi anyagok különféle együttesei alkotják. A dermoplasztikai preparátumok gyűjteményében a háziállatoknak, főleg a baromfiaknak, továbbá az erdő-mező madarainak és a vadászott állatoknak a múzeum szakképzett preparátorai által kitömött példányai vannak. Nemzetközileg legismertebb a vadászati trófeák gyűjteménye, benne a sok hazai s küb földi kiállításon díjat nyert 45 aranyérmes szarvasaganccsal és dámlapáttal. Két évvel ezelőtt sor került a házi-és haszonállattani csonttár létrehozására, amelyben az egyes háziállat fajták és a kiemelkedő tenyészértékű állategyedek csontvázai, biológiai és tenyésztési szempontból érdekesebb bőrök és egyéb konzerválható állati részek, nem utolsó sorban pedig a régészeti ásatásoknál feltárt állati maradványok kerülnek megőrzésre. Hasonlóképpen új a termesztett növényeket és a gyomnövényeket felölelő agrobotanikai gyűjteménytár. Ez jellegében abban különbözik az előbbitől, hogy végső kifejlődésében majdan magába foglalja nemcsak a hazai, hanem a külföldön termesztett növényfajtákat is. Az előreláthatóan mintegy 28 000 magmintát, gabonakalászt, bugát, kukoricacsövet tartalmazó tanulmányi gyűjtemény anyagának összeállítása a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet segítségével, munkatársainak közreműködésével folytatódik. E gyűjtemény tárnak fontos részlege a régészeti növényleletek tára. A múzeum kép- és szoborgyűjteményében kiemelkedő helyet foglalnak el a magyar mezőgazdaság fejlesztőinek portréi. Másrészt az ide tartozó képzőművészeti alkotások között a hazánkban tenyésztett állatfajták és a kiváló állategyedek szobrai találhatók meg. A numizmatikai és a szfragisztikai gyűjteménybe a mezőgazdasági vonatkozású érmék, pecsétnyomók kerülnek. A gyűjtemények rendszeres fejlesztése terén még sok a tennivaló, de a gyűjtésre máris gátlólag hat a gyűjteménytári helyiségek nyomasztó hiánya, ami az előbbiekben vázolt okból állott elő. Sajnálatos, hogy e miatt a meglevő anyag többségének tárolása is megoldatlan, ez megnehezíti a tárgyak kezelését, a karbantartást végző restaurációs műhelyünk dolgozóinak pedig jelentős munkatöbbletet okoz. A múzeum az adott lehetőségeken belül egy-egy helyiség átalakításával, a célnak megfelelő tároló berendezések építésével igyekszik legalább részlegesen javítani gyűjteménytári helyzetén. Az utóbbi három évben így elkészülhetett az agrobotanikai gyűjteménytár, a csonttár, a vadászati fegyvertár, a földművelési kézi eszközök és a lófelszerelések tárának a berendezése. A nagyobb mezőgazdasági gépek, ekék, boronák, állattartási,