Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai
A Balaton-mellékén, Veszprém megyében széltére ismerték. ,,Mikor az ekét a mezőre viszik, a kétágú ekelovat a gerendőre ráhúzzák, aztán felborítják az ekelóra az egész ekét és úgy szállítják". 51 Somogy megyében, egészen a legutóbbi időkig, általánosan használták. 52 Homokszentgyörgyön (Somogy m.) hacsak lehetett kétágú összenőtt fát alkalmaztak erre a célra. A kormány és a csoroszlya közé tették, hogy jól megfeszüljön. A gerendelyt pedig a szokott módon összekapcsolták a taligával. 53 Bács megye különböző részeiből értesülünk használatáról. Itt is a természetes kétágú fát tartották a legjobbnak, csak ennek hiányában fanyalodtak két fa összeeresztésére vagy szegezésére. 54 Ipolyfödémesen (Nógrád m.) két darab fából készült, ezeket csavaros szög tartotta össze? 5 Nógrád megyében századunkban már máshol is két fából készült, mert megfelelő kétágú fát csak ritkán lehetett találni, 56 Krasznahorka várai ján és környékén a V-alak egyik szára rövidebb volt. A szarvával akasztották rá az ekét, amit a gerendely erősített a taligához. 57 Az abauji Hegyközben a V-alak egymásba eresztett fa. A legutóbbi időkig szívesen használták ott ahol kicsi a határ, meredekek az utak, mert így a jószágot megkímélték a szekérhúzás felesleges fáradságától. 58 Jásztelken (Szolnok m.) a kétágú ekeló egyik ágára az ekefej, a másikra az ekeszarv feküdt rá és így húzatták a közeli földekre. 59 Kardoskúton (Békés m.) fentiekhez hasonló a formája, főként sáros időben használták, amikor a szekérrel való közlekedés nagyon igénybevette a jószág erejét. 60 Kemecsén (Szabolcs m) a kétágú ekelovat nemcsak a kövesutakon üldözték, de a csőszök se nézték jó szemmel, ha vetésen vontatták keresztül. 61 A Zemplén megyei Vajdácskán, akkor vették elő, ha messzebb mentek és nem vittek vagy hoztak magukkal olyasmit, amihez már szekér kellett volna. 62 Erdélyből, viszonylag sok történeti adat is bizonyítja elterjedtségét. Jankó János is feljegyzi: „A kaloda (a góbéknál kabola v. ekeló) nagy kétágú fa, mire ráfordítják az ekét a gerendelyén keresztül, mikor kiviszik az ugarra" 63 . (3. ábra) A Háromszék megyei Gidófalván két egyenlő hosszúságú gömbölyű fát összeeresztettek és egy nagy vasszeggel összefoglalták őket. Az ekeló egyik szárát bedugták a kormány alá, a másikat pedig a vasekéknél a szarvon lévő csúsztató közé, mivel ez a kez51. Jankó János:A. balatonmelléki magyarság néprajza, Bp. 1902.245. — Horváth Endre : A bakonyaljai nyelvjárás. Bp. 1900. Nyelvészeti Füzetek 34: 54. — Vajkai Aurél: Szentgál.Egy bakonyi falu néprajza. Bp. 1959.90. 52. Mesztegnvő.5atóawZ.EA.P.257/1963—64. — Somogyszob Csóbor K-né. EA.P. 262/1963— 64. — Gadány. Kelemen!'. EA.P. 258/1963—64. — Lábod. Mike Gy. EA.P. 260/1963—64. 53. Homokszentgyörgy. Somogy m. Bíró Gy. EA. P. 251/1963—64. 54. Kiskunhalas. Nagy Cz.L. EA. 2706.130—132.—TopolyaBácsm. Zöldy P. EA.P. 264/1963— 64. — Ada Bács m. Bacsó Gy : Az adavidéki nyelvjárás. Bp. 1906. 20. —- Zenta Bács m. W einer I. Magyar Nyelvőr 38:377. 55. Kovéics L. EA. 1. 19. 56. Mátranovák. Simon E. EA.P. 159/1962—63. — Karancsság Tóth K. EA. P. 230/1963—64. 57. Görnyiczky L. EA. 3460. 7—8. 58. Balassa /váw.'Földművelés a Hegyközben. Bp. 1964.56. 59. Molnár I. EA.P. 147/1963—64. 60. Nagy Gy.VA. 3538. 9. —Nagy Gy., Adatok Doboz gabonatermesztéséhez. Gyula 1959. 8. — Hasonló megfigyelést ismerünk Berettyóújfaluból (Bihar m.) Sémdor M-néViA. P. 194/1963—64. 61. Kiss Lajos/Kemecse. Magyarságtudomány. Bp. 1943. 7,Szabolcs és Szatmár megyében máshol is általános. Pl.Nyírcsászári EA.369. 3. — Szerdahelyi G. Demecser EA.3462. 12—13. — Gyulaháza, Molnéir I. EA. P. 132/1962—63. — Ajak. Bodnár B. EA.P. 165/1962—63. stb. 62. Vajdácska Zemplén m. Szűcs I. EA.P. 258/1962—63. 63. Jankó János: Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Bp. 1893. 137. — Máshonnan is: Halmágy Nagyküküllő m. H org er A. Nyelvtudományi Közlemények 31:400. — Szópkenyerűszentmárton Szolnokdoboka m., Csík m.UMTsz.
