Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai

AZ EKE SZÁNTÓFÖLDRE TÖRTÉNŐ KISZÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJAI BALASSA IVÁN • Az ekével és szántással foglalkozó magyar néprajzi irodalom nagyon egyenetlen, így az összefoglalások és az apró részletekere kiterjedő szakmunkák alig szólanak az ekevas mellett a csoroszlyáról, foglalkoznak az ekével, de csak futólag érintik a taligát, a szántás módjairól is keveset közölnek. Az eke szántóföldre történő kiszállításáról pedig a hazai és külföldi nagyobb lélegzetű összefoglalásokban csak félmondatokat, utalásokat találunk, melyek nem tették lehetővé azt, hogy a kérdést valamennyire is át lehessen tekinteni. Bátky Zsigmond írja: „Eke fa-ló vagy kabola vagy ekeszánkó. Hogy az eke a szántóföldről hazajövet a földet ne horzsolja, ne szántsa, oldalt szokás dűteni s alája ollóalakú fát tenni, hogy annak a szarván csússzék".

1 Györffy István már tovább megy és mind a két szállítási módra utal: „Az ekét idébb-odébb szállításkor rendesen nem rakják szekérre, hanem alkalmas csúsztatón: .kabalán', ,gólyán' húzatják. A kabala egyszerű formájú V alakú, kétágú fa, fejlettebb alakja az eketaligához hasonló."

2 Kovács László ezeket a megállapításokat szélesítette az eketaligára történő fellovalás szakszerű leírásával.

3 Az azóta eltelt idő alatt is csak a részletmonográfiák emlékeztek meg futólag az eke szállításának módjairól. Az ilyen irányú kutatás sem a környező, sem a távolabbi országokban nem áll jobban. Az alapvető összefoglalások egyike másika éppen csak érinti a kérdést, de többségük nem is foglalkozik vele.

4 Ez a tény az összehasonlítást nemcsak nehézzé, de kétségessé is teszi, hiszen ha egy-egy formát ismerünk is valamelyik területről, nem tudjuk annak gyakoriságát, elterjedtségét. Ujabban néhány munkából mégis arra lehet következtetni, mintha az ekekutatás ez elhanyagolt területe iránt is némi érdeklődés mutatkoznék.

5 Az ekének szekéren vagy ekelovon történő szállítása nem etnikai csoporthoz köthető sajátság, hanem a gazdasági körülményekkel a legszorosabban összefüggő jelenség. Ezért ugyanazon a helyen is mind a két eljárásmód előfordult. Ha nagyobb távol1. Bátky Zsigmond .'Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Bp. 1906. 2. Györffy 1st van: Magyarság Néprajza

3

. 2: 107. 3. Kovács László :A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. 42—43. Bp. 1937. 4. L,eser, Paul: Entstehung und Verbreitung des Pfluges.Münster 1931. — Koren,Hans,~£[\\\g und Ari. Ein Beitrag zur Volkskunde der Ackergeräte. Salzburg 1950. — Haudricourt,A.G.

— Delamarre, M.H.: L'homme et la charrue. Paris 1955. 5. Podolák, Jcm/Spôsoby obrábánia rôdy a sejby Obilnin v údoli Horného Hrona. Agrikultura 2:33. —Bentzin.U. : Der Pflug auf der Insel Rügen. Greifswald

—

Stralsunder Jahrbuch. 3. 9* 131