Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Khin Antal: A somorjai halászcéh

A SOMORJAI HALÁSZCÉH KHÍN ANTAL A magyar halászcéhek adatai eddig alig vannak felkutatva s ezért áttekinthető történeti képet nem lehet rajzolni róluk; pedig szerepük épp oly jelentőségű lehetett, mint más céheké. A városi életben is kiváló helyet töltöttek be. Pozsonyban egyik legszebb utca: a Halászkapu-utca legújabb időkig őrzi emléküket. Budán pedig ott van a Halászbástya (1849-ben Buda ostromakor a pesti halászcéh szállította éjszakánként a a Dunán Budára a honvédeket.) Nálunk halászcéheket elsősorban a Duna mentén találunk.

1 Ezek német hatást mutatnak, ami természetes is, mert a Duna Németországban ered és Dévényig német tájon folyik. A halászok Németországban előbb alkottak céhet, mint nálunk, mert a városi élet ott korábban fejlődött ki. Az első német halászcéh Wormsból ismeretes. Kiváltság levelük 1100-ból származik.

2 A magyar halászcéhek közül legrégibbnek látszik a pozsonyi halászoké. Ennek volt hatása a somorjai halászcéhre. Pozsonyi halászok céhkiváltság levele pedig Zsigmond királytól származik, melyet II. Lajos király alatt Akosházi Sárkán}

r Ambrus országbíró (elesett 1520-ban a mohácsi csatában) erősített meg újból.

3 Ez valószínűleg viszonzása volt annak a szolgálatnak, melyet a pozsonyi halászcéh tett Sárkány Ambrusnak akkor, mikor Lajos király menyasszonyát Csallóközön át, Bécsből jövet, Budára hozta, s ez alkalommal látta el a főúr a királyt és kíséretét a csallóközi nagyszarvai kastélyában olyan halebéddel (böjti nap lévén, péntek), hogy a vendégek nem győztek csodálkozni a sok finom halételen.

4 A pozson3Ü halászcéhbe tartoztak Felső- és Közép-Csallóköz halászai.

5 Csallóközből két halászcéh ismeretes, mivel két városa volt. Egyik Komárom, a másik Somorja. Mindkettő eredete az Árpád korba nyúlik vissza. Somorját Zsigmond király emelte szabadkirályi városi rangra.

6 1. Szádeczky Kardos Lajos: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon Bp. 1913. Országos Iparegyesület kiadványa. Lsd. a halászcéheket ebből összefoglalva dr. Iványi Béla: Adatok a magyar halászat történetéhez. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei. Bp. 1962. 106. p. A Balaton környékén is voltak halászcéhek. L. ezzel kapcsolatban Jankó János: A balatonmelléki lakosság néprajza Bp. 1902. 428 kk. — Viski Károly, Tihany őshalászata. Néprajzi Értesítő 24(1932), 40 kk. — A somorjaihoz hasonló céhéletről számol be Sólymos Ede: Bérlő és szövetkezeti halászat a Duna alsó szakaszán. Ethnographia 66(1955), 446 kk. 2. Századok 1928-ik évfolyam. 50. p. 3. Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről. I. köt. 205. p. 4. Csallóközi úti képek. Vasárnap TJjság 1858. 101. p. 5. Khin Lajos: doborgazi halászmester közlése. 6. Kisfaludy Zsigmond pozsonyi kanonok: Somorja története, (kézirat a somorjai városi levéltárban).