Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai
hanem - mint a kiállítás is bizonyítja - a vadászatnak egyoldalúan a passzió jellege domborodott ki. Év Elejtett Jegyzet szarvas ŐZ vaddisznó m. nyúl fácán fogoly 1000 db 1908 9,3 21,2 6,7 1208,208,979,26. 1936/37 6,4 12,4 1,2 1117,6 332, 7 760, 9 27. 1960/61 3,8 5,3,8 750,125,30,28. A századeleji vadállományra vonatkozó adatoknak a két világháború közötti adatokkal való összehasonlításából kiderül, hogy az első világháború után a vadállomány jelentősen csökken, de a pusztulást a megkisebbedett ország vadállománya aránylag hamar kiheverte s gyors fejlődésnek indult. A fejlődés a 30-as évek második felében érte el tetőfokát, amikor is egyes vadfajokból már túlszaporodás volt tapasztalható, amit a vonatkozó lelövési tény- számok világosan bizonyítanak. Különösen áll ez a szarvasra, hiszen az 1936/37Jben elejtett szarvasok száma közel 70%-át teszi ki az 1908-ban elejtettekének, holott az ország erdőterülete - a szarvas elsődleges élőhelye - az 1908. évi erdőterületnek csaknem egy- nyolcadára (13%-ára) zsugorodott (erdő 1908-ban 8 931 000 ha., 1937-ben 1 185 000 ha.29). A nagyvadak közül az őz lelövési tényszámai is aránytalanul magasak. Ezzel szemben erősen visszaesett a vaddisznó lelövési tényszáma, ami valószínűleg a gyakorta fellépett sertéspestis hatásának tudható be. Az apróvadnál szinte hihetetlen viszonylagos emelkedés észlelhető. Mezei nyulat csak 6%-kal lőttek kevesebbet, mint 1908-ban sokkal nagyobb területen. A fogolynál a csökkenés alig 23%-os, ami túlnyomó részben az 1929-es rendkívül szigorú tél több évre terjedő kihatásának tulajdonítható. A fácánállomány fejlődése viszont egészen rendkívüli: 125 000 darabbal többet lőttek, mint 1908-ban, ami 27%-os emelkedésnek felel meg, s főleg a kereslet-fellendülésnek a vadászterület-tulajdonosokra gyakorolt ösztönző hatása eredményezte. A második világháború jóval nagyobb károkat okozott az ország vadállományában, mint az első, hiszen ekkor már az ország területe is hadszíntérré vált. A károk helyrehozatala is lassúbb ütemű volt, mint az első világháború után, amikor sem a területek tulajdonjogi viszonyaiban, sem a társadalmi - s ebben a vadásztársadalmi - viszonyokban nem következett be olyan gyökeres változás, amilyen a második világháború utáni időkben. A vadállomány fokozatos fejlődése azonban, a kezdeti lassúbb tempó után, ma már kétségtelenül szembetűnő, amit a fenti táblázat harmadik sorának adatai is bizonyítanak. Egyedül a fogolynál mutatkozik még sajnos nagyon je26 Magyarország a wieni első nemzetközi v. k. (p. 42.) ‘-7 Magyar Statisztikai Évkönyv 1937. (p. 121.) 28Magyar VadászXIV. évf.3. és 5.szám 29 Magyar Statisztikai Évkönyv 1913. (p. 109.) és Magyar Statisztika: Évkönyv 1937. (p. 102.) 96
